Húsz percig tartott a védő halálfélelme

Megijedt?Megijedt?

Képzelheti, ilyet még sohasem éreztem – válaszolta Pandur Péter. – Már szerelés volt rajtam, néhány pillanat választott el, hogy az öltözőből kimenjünk melegíteni a Fehérvár elleni edzőmeccs előtt, amikor úgy megszédültem, hogy egy pillanatra azt sem tudtam, hol vagyok. A következő percben pedig rémülten láttam, hogy mindkét kézfejem belilult. Meghökkentő látvány volt, néztem a teljesen elszíneződött kezemet, és azt hittem, itt a vég.

Csapattársai mit szóltak?

Legalább annyira megrémültek, mint én. Mindenki ott sürgött-forgott körülöttem, s nyugtatgattak, hogy nem lesz semmi probléma. Gondoltam én mindenre, trombózisra, vérnyomásproblémára, szívbajra. Csapatorvosunk autóba tessékelt, és bevitt a fehérvári kórházba. Ott aztán jött a szokásos vizsgálat, EKG, vérnyomás, ilyesmi. Addigra már jobban lettem, a kezemről is eltűnt a lila szín, de maradt a bizonytalanság, hogy mi történt velem.

Azóta kiderült, mi okozta a rosszullétet?

Nyaki porckorongsérvre gyanakszanak az orvosok. Már túl vagyok a röntgenen és az MRIvizsgálaton, csütörtökön várnak a fehérvári kórház idegsebészetére. Azt sem tudom, kell-e műteni, avagy a gyógytorna, a súlyfürdő és a nyakmerevítő elég lehet-e a gyógyuláshoz. Az biztos, hogy a felkészülés kellős közepén a lehető legrosszabbkor jött a baj. Ha operálnak, ennek a tavasznak már annyi, de ha nem kerülök kés alá, akkor is ki kell hagynom hosszú heteket.

Mondanám, hogy veri önt a sors, de nemcsak az élettől kapott pofont, hanem horvát huligánoktól is.

Mostanában jutott eszembe, hogy két éve a horvát tengerparton úgy megvert néhány helyi idióta, hogy eltörött az állkapcsom, és csak műtéttel tudták helyretenni a csontjaimat.

Nincs összefüggés az akkori brutális támadás és a mostani rosszullét között?

Még ezt sem lehet kizárni. Elképzelhető, hogy azok az ütések, amelyek az állkapcsomat érték, elmozdították a csigolyákat. Fél éve fáj a hátam, úgyhogy tudtam, valami nincs rendben a gerincemmel. Valóban nem vagyok túl szerencsés, korábban a Vasasban a horvátországi verekedés miatt kellett kihagynom a nyári felkészülést, most meg jött ez a váratlan rosszullét, s újra tétlenségre vagyok kárhoztatva. De nincs mese, meg kell gyógyulnom, s össze kell szednem magam. Igaz, azt a rémülettel teli húsz percet nehezen fogom elfelejteni.