Éremeső Sydneyben

Kitettek magukért a kajakosok a Sydneyben megrendezett ausztrál ifjúsági olimpiai fesztiválon, ahol minden versenyzőnknek sikerült a dobogóra állnia – összesen három arany-, négy ezüst- és két bronzéremmel zárták a túrát. Hatalmas melegben kellett helytállniuk: az 1000 méteres versenyeket csaknem 40 fokban rendezték. Már az utazás is kalandos volt: törölték a csapat londoni járatát Ferihegyen, de végül hiánytalanul fel tudtak jutni egy korábbi gépre. „Pedig már kijelöltem azt a három embert, akik itthon maradnak – emlékezett vissza mosolyogva Weisz Róbert szakmai igazgató. – Aztán az utolsó pillanatban a sydneyi járatot is elcsíptük...”

A megérkezés után már minden rendben volt (bár elsőre nem volt elég lábtámaszuk a kajakosoknak), végül mindenki legalább kétszer tudott evezni a versenyek előtt. „Két hónappal azelőtt voltak vízen legutóbb a gyerekek, és az előfutamokban még volt is, aki csetlett-botlott, de a döntőkre mindenki kitett magáért – mondta el Weisz Róbert. – Szoros küzdelmeket vívtak: az ezerméteres párosban Szabó Balázs például ájulásig versenyzett, bele is borultak a vízbe Dudás Miklóssal, azután másnap ötszáz méteren már aranyérmet szerzett a négyessel.”

A fesztivál négy-négy csapatos pólótornája teljes magyar sikert hozott, a fiúk és a lányok is százszázalékos teljesítménnyel szereztek aranyérmet. Derekas Szilárd együtteséből ugyan hiányzott az indulás előtt két nappal bokatörést szenvedő Fülöp Bence, valamint a Domino két, a felnőttcsapatban is számításban vett játékosa – Bátori Bence és Jansik Dávid –, ám nélkülük is remekül játszottak a mieink. Az új-zélandi és ausztráliai edzőtáborázással együtt tizenkilenc napot töltöttek el a magyarok a nyárban, így a kaland feltöltődésnek sem volt utolsó.

A szervezők igyekeztek gondoskodni arról, hogy a fiataloknak örökre szóló élmény maradjon az AYOF. Derekas Szilárd elmondta, olyan volt, mintha egy miniolimpián lettek volna, pazar megnyitóünnepségen vehettek részt, amelyen a lángot is meggyújtották. A magyar póló rendkívül sikeres jelenének és múltjának köszönhetően a csapatot mindenhol hatalmas tisztelet övezte, boldogan látták vendégül. A szövetségi edző megjegyezte, minden szép és jó volt, de a 34–36 órás repülőutat még az ellenségének sem kívánná.

„Én egészen jól viseltem, aludtunk, filmet néztünk, beszélgettünk a lányokkal – mondta Keszthelyi Rita a repülésről. A Domino-Honvéd felnőttcsapatának tagja 13 góljával a magyar női válogatott legeredményesebbje volt. – Valóban én lőttem a legtöbb gólt? Nem is számoltam… Óriási élmény volt, mint egy rendes olimpia, csak kevesebb résztvevővel.”