Völgyi Péter azt mondta szerdán a mérkőzés előtti beharangozónkban, hogy izgul. Nos a zalaegerszegiek újdonsült szakvezetője csütörtökön úgy fél hat tájban a Lauber Dezső Sportcsarnokba megérkezvén „tartotta magát ehhez az érzéshez”. Amikor a 35 éves edző belépett a terembe, először Halmai Gáborral beszélgetett egy kicsit. Talán ez sem véletlen: ő foglalta el azt a széket, amelyen tavaly ilyenkor még a vendégek jelenlegi trénere ült Sztojan Ivkovics segítőjeként. A pécsiek nem könnyítették meg az előző 17 évben a csapatukat szolgáló tréner helyzetét: hatalmas virágcsokor és dörgő tapsvihar kísérte a bemutatásnál.
Hogy ne csak a vendégedző kapcsán legyen ok az ünneplésre, azért arról is gondoskodtak a hazaiak. Czigler László kapitányként a meccs előtt vette át a Baranya legjobb csapatát megillető kupát, Wittmann Krisztián pedig a megye legjobb férfi kosarasának kijáró díjat. Aztán egy időre abbamaradt az ünnepi hangulat. Legalábbis pécsi oldalon. Az a hétnyolc zalai szurkoló, aki elkísérte övéit, nem szórakozott rosszul az elején, mert hamar elhúzott a ZTE, sehogy sem állt össze a PVSK játéka. Louis Hinnant, Kámán Tamás és Gáspár Dávid kedvükre szerezhették a kosarakat, a zalaiak védekezését pedig megkönnyítette a pontatlan pécsi támadójáték.
Nem véletlen, hogy Sztojan Ivkovics pattant fel először időt kérni, s kezdett el sorozatban cserélni. Dragan Alekszics ébresztette rá társait arra, hogy a legendás humorista, Hofi Géza szavait idézve „ez már bizony a mérkőzés”, a szerb bedobó nem csak sűrűn betalált, gólpasszokat adott, hanem más, sokkal gyorsabb ritmusra állította a mecsekalji gépezetet. Bencze Zoltán remekül értékesítette a palánk alatti helyzeteket – a center bátor játékán nyoma sem volt az elmúlt két bajnoki hiányának, sem annak, ami ezt okozta: a szemműtétnek. A nagyszünetre megfordította az állást a Pécs, s ebben jelentős szerepet játszottak a zalaegerszegiek teniszszaknyelven szólva „ki nem kényszerített hibái”, a tíz eladott labda.
Fordulás után nagyon hamar dűlőre vitte a dolgot a fehér mezes fekete-fehér együttes. Keményen védekezett az Ivkovicslegénység, s a 25. perctől nem akadt ember a lelátón, akinek izgulnivalója maradt volna. Nem is tette senki, mindkét rajongótábor éltette a sajátjait. Ami mindenképpen szemet szúrt: a vendégek egyetlen triplát sem szereztek az egész mérkőzésen, pedig tizenkétszer próbálkoztak, s amikor a cserepadról beálló első zalaegerszegi játékos, Tóth Ádám a 37. (!) percben betalált, 75–54 állt az eredményjelzőn. Ugyanekkor a pécsieknél a padon kezdő Alekszics, Bencze, Tóth Norbert hármas együttesen 42 (!) pontnál tartott.
Tavaly Völgyi Péter még nagyon boldog lett volna, ha a táblára pillant…