A Hearts skót ajánlata, avagy kínban a kapus

Az edinburghi Evening News csütörtöki számában a skót első liga ötödik helyén álló Hearts menedzsere, László Csaba még abbéli reményének adott hangot, hogy Balogh János szombaton nem utoljára áll majd a bordó mezesek kapujában, és sorsának alakulásától függetlenül mindent megtesz a fővárosiak sikeréért – ehhez képest a Kilmarnock vendégeként esedékes fellépésen a DVSC-től az ősszel kölcsönvett kapusnak agyrázkódás miatt ki kell hagynia a Rugby Park-i fellépést.

Az egyszeres válogatott szerződése január 19-én lejár a Heartsnál, s ha a skótok végleg meg akarják szerezni a debreceni nevelésű játékost, hétfőig ki kell(ene) fizetniük az ősszel, a kölcsönadáskor megfogalmazott szerződésben kikötött vételárat. Skót lapinformációk szerint az összeg egyébként véletlenül sem eget rengető – 200 ezer euró (56 millió forint) –, ám a Hearts menedzsmentje az év elején az etikettet sutba dobva mégis kevéssé váratlan lépésre szánta el magát: a rögzített summánál lényegesen kevesebbet ajánlott a labdarúgó játékjogáért. A litván-orosz Vladimir Romanov birtokolta klub januári „dobása” nem az első volt a sorban, hiszen a Hearts egyelőre a kölcsönadási díjjal is adós…

„A Debrecen tartja magát az eredeti megállapodáshoz, az abban foglaltakhoz, és a skótok döntésére vár” – nyilatkozta szűkszavúan Szilágyi Sándor, a DVSC-TEVA ügyvezetője, elutasítva egyben azt a felvetést is, hogy a magyar listavezető adott esetben a kölcsönadás meghosszabbításáról hajlandó-e tárgyalni a britekkel.

Balogh János helyzete mindamellett más szempontból is különleges: a 26 éves játékos az ősszel a cserepadról lett a Hearts első számú kapusa, a vezetőedző, László Csaba ragaszkodna hozzá, mégis előfordulhat, hogy (papíron kedden) vissza kell térnie a DVSC-hez, ahol viszont a montenegrói válogatott Vukasin Polekszics élvezi a szakmai stáb bizalmát. Fordított felállás: Skóciában ő a „number one”, itthon viszont alighanem a másodhegedűs szerep jutna neki.

„Ha haza is kellene térnem, rövid ideig maradnék Debrecenben, őszintén bízom benne, hogy ebben az esetben a Loki eladna máshová – fedte fel reményeit Balogh János. – A Heartsnál jól teljesítettem, ami az átigazolás terén növeli az esélyeimet. Ez azonban a távolabbi jövőkép, jelenleg akkor is a Hearts, illetve a Loki és a Hearts közötti megegyezés jár a fejemben, ha eszembe jut, hogy a szombati lehet az utolsó mecscsem a skótoknál. Illetve csak lehetett volna, merthogy a szerda esti edzésen agyrázkódást szenvedtem, a pénteki edzést félbe kellett hagynom, azaz biztos, hogy nem én védek a Kilmarnock elleni találkozón. A körülményekhez képest jól érzem magam, Edinburghben, a Heartsnál elfogadtak, elismernek, örömmel folytatnám itt pályafutásomat. A bizonytalanság lélekromboló: olykor olyan hangulatba kerülök, hogy arra gondolok, minden rendben lesz, a Heartsnak lesz rám pénze, aztán egészen érthetetlen okokból kicsit később legyártom magamnak a másik verziót. Hétfőn ettől függetlenül pont kerül az ügy végére. A család már csomagol, a szeretteim hazautaznak – én még néhány napot biztosan maradok. Illetve... maradnék.”