Megkettőzött érték

a taktika része: az edzőm azt kéri tőlem, a támadásainkat kövessem, és érjek oda a 16-os előterébe – hogy lőni tudjak. A szerdai, Lokeren elleni mecscsen volt egy szituáció, amikor én hoztam fel a labdát, és huszonöt méterre a rivális kapujától kiugrattam a szélsőt – nem lett gól belőle. Mondták is a fiúk az öltözőben: mit erőlködöm passzokkal, arról a helyről a szokásos Tóth-bombát kellett volna megeresztenem…

A társak mellett a vezetőség is elégedett önnel: szerződéshosszabítás és fizetésemelés van napirenden.

És közel is vagyunk a megegyezéshez. Elismerik a produkciómat, hiszen lényegesen előnyösebb ajánlatot kaptam, mint amikor ideigazoltam.

A hírek szerint nemcsak a pénze emelkedik, hanem az értéke is megduplázódott, egymillió eurós ajánlat alatt felesleges a Genket keresni…

Összeget nem tudok, de a folymatos játék, a jó teljesítmény, no és a válogatottba való visszatérés dobott az áramon. Ezért is fontos, hogy ha lehetőséghez jutok a nemzeti csapatban, nincs mese, élnem kell vele. Az északírek ellen már majdnem kilencven percen át Vadócz Krisztián mellett játszottam, és láthatóan jól kiegészítettük egymást. Azt mondom, az Erwin Koeman vezette válogatottba nem nehéz a külföldön szereplő labdarúgóknak beépülniük, hiszen mind a profi légkör, mind a játékszisztéma hasonló, mint amit a kluboknál megszoktunk.

Csak azok a távoli bombák hiányoznak, nem?

Arra van egy jelöltem… És ha Erwin Koeman is hasonlóan gondolkozik, Izrael ellen robbanhat a Tóth Balázsbomba.