„Persze, már induláskor meg volt” – viccelődött Peresztegi Nagy Ákos arra a kérdésre válaszolva, hogy megvan-e már a győztes taktika a BCM Timisoara ellen. Aztán komolyra váltott az Albacomp edzője – miközben a csapat megérkezett a sportcsarnokba –, s elmondta, a zónavédekezés és a letámadás a románok ellen is működhet, ha megfelelő időben és ütemben alkalmazza a magyar együttes. A félidőben nem lehetett panasza a mesternek, tanítványai szinte maradéktalanul végrehajtották a megbeszélteket, és remekül játszottak. Hiába kezdett pazarul Rade Dzsambics, aki két perc alatt hét pontot szórt, mégis a maroknyi Alba-tábor volt boldogabb, mert a székesfehérváriak vezettek. A palánk alatt Scott Morrison korlátlan úr volt, Hanga Ádám és Simon Balázs jól tört be, a magyar pontok pedig sorban estek, így fokozatosan elhúzott a vendéggárda. A gyűrű alól kiszoruló románok pocsékul dobtak kintről, miközben a minimális hibaszázalékkal kosarazó látogatónál az utóbbi hetekben gyengélkedő amerikai Jara Rubin Doyne is belelendült, s mind megnyugtatóbb lett az előny, amely folyvást csak hízott. Góbi Henrik a kispadról beállva jegyzett négy gyors pontot, amit Hanga megirigyelt, és lekopírozta, a Temesvár pedig szemmel láthatólag nem tudott mit kezdeni magyar ellenfele precíz védekezésével, és csak tüzelt – rendre rosszul.
Óriási lelkesedéssel és két hármassal kezdte a harmadik negyedet a Temesvár, hirtelen izzani is kezdett a csarnok, nagy lett a hangzavar a feltámadást sejtő és felzárkózást remélő publikum lelkesedésétől, ám a magyar éllovasnak mindig volt válasza a kapaszkodási kísérletekre. Sőt a harmadik játékrész végén Doyne betörését követően már 21 ponttal vezettek a székesfehérváriak, így ismét csendes lett a hazai nézősereg.
Az utolsó játékrészben nem is tudott újabb offenzívát indítani a román gárda, egyszerűen tehetetlen volt a magyar listavezető csaknem tökéletes játékával szemben. Öt perccel a vége előtt már mindenki tudta: az Albacomp megnyerte a Középeurópai Ligát! A hajrában már parádéztak a fehérváriak: Hanga palánkrengetőket zsákolt, amiért a helyi szurkolóktól is elismerő tapsot kapott, a többiek pedig „csak” tették a dolgukat, azaz védekeztek, blokkoltak, labdát szereztek és pontokat dobtak. A vége önfeledt ünneplés, ami teljesen megérdemelt. Hiszen nagyon ritkán adatik meg az újságírónak, hogy leírhatja: egy magyar klubcsapat kétségek nélkül, egyértelműen riválisai fölé nőtt, és simán hódított el nemzetközi kupát. A trófea mellé jöhet az újabb ajándék, az ősszel az Albacomp elindulhat földrészünk második számú sorozata, a Eurocup csoportkörében.