Az „egyenlők között egyen lőbbek” fordulatot az olasz bajnokság vasárnap esti rangadójára alkalmazva kijelenthetjük, hogy a Milannál a szurkolók között vannak „szurkolóbbak”. Erre következtethetünk legalábbis abból, milyen váratlan hatást ért el egy magát tucatdrukkernek nevező férfi a Roma elleni mérkőzés előtt megfogalmazott kívánságával: „Egyike vagyok
azon sok-sok Milan-szurkolónak, akik vasárnap este leülnek majd a tévé elé, és kíváncsian figyelik, pályára lép-e Beckham. Hogy én játszatnám-e? Persze! Létezik megfelelőbb helyszín és alkalom a bemutatkozásra, mint a Stadio Olimpico és a Roma elleni rangadó?”
Noha Carlo Ancelotti vezetőedző a mérkőzés előestéjén még arról beszélt, a Los Angeles Galaxytól március 9-ig kölcsönvett angol középpályást erőnléti lemaradása miatt „nehezen lehet a Roma ellen már az első perctől bevetni”, a fenti óhajról értesülve mégis megoldotta. Persze pillanatig se gondoljuk, hogy azért, mert a csapat idézett rajongója történetesen Silvio Berlusconi, a Milan tulajdonosa...
Egy szó, mint száz, Ancelotti bepréselte az együttesbe Beckhamet, a stadionban a találkozó előtti pillanatokban mégsem az angol középpályás jelenléte, hanem a trénerek „játéka” jelentette a fő attrakciót. A Roma vezetőedzője, Luciano Spalletti átölelte régi barátját, a nyilatkozataiban mostanában majdani római állásról ábrándozó Ancelottit, és széles mozdulatokkal saját kispadja felé invitálta.
A milánói szakember ekkor még visszautasította az ajánlatot, a 22. percben azonban alighanem szívesen helyet cserélt volna kollégájával – a Milanvédők bizonytalankodását kihasználó Mirko Vucsinics közeli lövéssel megszerezte a vezetést a fővárosiaknak. A fegyelmezetten, ellentámadásokra játszó Romával szemben a vendégcsapat az első félidőben kissé tétovának, ötlettelennek tűnt, a felállt védelem ellen a labdajáratáson kívül nemigen tudott mit kezdeni.
A szünet után annál inkább: Kaká passza nyomán a középre berobbanó Alexandre Pato közvetlen közelről a Roma kapujába talált, majd – a fotósok témaigényét kielégítve – Beckhammel a nyakában ünnepelt. Az angol amúgy labdabiztosan futballozott, és viszonylag sokszor avatkozott játékba, de kevés bátor vállalkozása volt. Pato azonban az 52. percben ismét boldogan vigyoroghatott a kamerákba, hiszen Doni kapus fölött nagyszerűen emelt a Roma kapujába.
A rendkívül mozgalmas második félidő krónikája azonban korántsem ért itt véget: a Milan félelmetes kezdése után lassan magához térő Roma ismét Vucsinics révén szerzett gólt – a 71. percben a montenegrói fejéről vágódott a dermedten álló Abbiati hálójának bal sarkába a labda. Utólag kijelenthetjük, Berlusconi Beckhammel kapcsolatos kívánsága teljesült, a Milan győzelmére vonatkozó nem, azt pedig már döntse el a „törzsszurkoló”, melyik volt számára a fontosabb óhaj.