Ha létezik ideális „visszatérési mérkőzés” egy sérült futballista számára, akkor az olyan, amilyet a Juventust erősítő Gianluigi Buffon játszott a Monaco ellen. Az október 5-i izomsérülése után 93 napot pihenő kapus a torinóiak felkészülési találkozóján újra magára ölthette a csapat mezét, érezhette a meccshangulatot, ám mutatott teljesítményét akár mankóval is képes lett volna hozni – dolga gyakorlatilag nem akadt.
„Nem tudom, hogy csak nyolcvan-kilencven vagy százszázalékos állapotban vagyok, mert ezen a mérkőzésen nem derült ki
– értékelt az (1–1-es döntetlen után tizenegyesekkel a Monaco 6–5-ös sikerét hozó) összecsapást követően az első félidőben játszó futballista. – Talán ha az ellenfélnek lett volna öt kapura rúgása, többet mondhatnék, a tizenegyest leszámítva azonban nem találkoztam a labdával.”
Tegyük hozzá, az említett tizenegyesnél sem: Jerko Leko lövésénél ugyanis a labda az egyik, Buffon a másik irányba repült. Később Vincenzo Iaquinta egyenlített, ám ez már a második félidőben történt, amikor az olasz válogatottat az utóbbi időben helyettesítő Alex Manninger állt a kapuban. S Buffon szavait alapul véve lehet, hogy a Siena elleni bajnokin is az osztrák játékossal kezdődik a Juventus kezdőcsapata: „Nem akarom siettetni a visszatérést tétmecscsen, a saját szervezetemtől is jelzést, garanciát várok arra, hogy eljött az idő. Akár a Siena ellen játszom újra a bajnokságban, akár később, egy biztos: csak tökéletes erőállapotban vállalom a fellépést.”
