Időnként izgalmas volt

„Gyerünk, Viktor, gyerünk!”

A buzdítás a harmadik negyed közepén hangzott fel először, majd a következő támadásnál az öblös hang ismét a Vasas kapusát, Nagy Viktort biztatta, ami azt mutatta, gondjaik vannak a piros-kékeknek.

A csendesen csordogáló mérkőzést megtörő kiáltásig – a kis létszámú Vasas-tábor is némán szemlélte az eseményeket – bőven volt időnk elmélkedni. Például azon, miért is vannak ilyen kevesen a találkozón. Nagyjából háromszázan választották szombat esti szórakozásnak a Vasas–Újpest összecsapást, noha a karácsonyi ajándékok utáni rohangálást követően kikapcsolódásnak is kitűnő egy jónak ígérkező pólómeccs. A Faragó Tamás által korábban stabil nézőközönségnek nevezett fiatal lányok adták a kilátogatók felét, pedig sportszakmai szempontból is bőven volt látnivaló. Ráadásul a hidegben még jól is esett behúzódni a meleg uszodába, ahol öt olimpiai bajnok csobbant vízbe.

Ha már a látnivalókat említettük, kiemelhetjük például Somogyi Balázsnak a „Kígyó térről” lőtt bombáját vagy éppen Varga Dénes hatalmas kapufás gólját, és nem feledkezhetünk meg az utóbbi időben önmagához képest talán visszafogottabb Varga Dánielről sem, aki a negyedik negyed derekán szabaddobásból lőtt szépségdíjas találatot, sőt Szabó Nándor csavargólja is emlékezetesre sikerült. Megfigyelhettük egyébként, hogy nemcsak a csapatok, de az egyes játékosok teljesítménye is hullámzott: tartósan szinte senki sem emelkedett ki, ám rendre akadt valaki, aki a hátára vette csapatát – nemegyszer a két kapus, Nagy Viktor és Bisztritsányi Dávid.

A mérkőzés csak a második félidőben igazolta azokat a várakozásokat, hogy a hosszú esztendő végére meglehetősen kilúgozódott Vasast – amely a közelmúltban elbukta az Eger elleni kupadöntőt és a Partizannal szembeni Euroliga-párharcot – meglepheti a feltörekvő, a Nagycsapatokra mindig veszélyes Újpest. Ezt a vélekedést erősítette, hogy a piros-kékek két centere közül Vörös Viktor végig a lelátón, míg az egész héten torokgyulladással küszködő Kis Gábor sokáig csak a kispadon foglalt helyet, igaz, a pótcenter, Tóth Márton jól tette a dolgát. Más kérdés, hogy a lilák sem készülhettek gondtalanul a találkozóra, különböző sérülések miatt nem is tudtak tizennégy embert nevezni. A negyedik negyedben aztán a Vasas újra öszszekapta magát, s rendre el tudott lépni két góllal, lehűtve ezzel a rivális reményeit, így a lefújás után elégedetten osztogathatták az aláírásokat a hazaiak kiválóságai.