Bőven van tanulnivaló

„Bozsik Péter nyilatkozatából nem derül ki, hogy a tulajdonosokra,vagy a csapatok irányításában dolgozó sportvezetőkre, igazgatókra, klubmenedzserekre, gondol. Mintha össze lett volna mosva a kettő” –mondta Sallói István, az Újpest FC ügyvezetője az idézett cikk kapcsán. A futballvezető osztotta azt a véleményt, mely szerint a fmagyar labdarúgás a tulajdonosok nélkül már régen nem létezne…

„Szerintem a világon a legtöbb helyen úgy működik, hogy aki adja a pénzt, az dönt az igazán fontos, stratégiai kérdésben. Hálásnak kell lennünk, hogy vannak az országban sportszerető tehetős emberek, mert ha a tulajdonosok nem lennének, már nem létezne magyar futball. Nem én vagyok az első, aki elmondja, a magyar professzionális csapatok a bevételek szerkezetében nem hasonlítanak a külföldi egyesületekhez. Azok a televíziós jogdíjakból, a szponzorációs pénzekből, a jegybevételekből, az ajándéktárgyakból jelentős összegre tesznek szert, de tudomásom szerint a legnagyobb csapatok sem tudják csak ebből eltartani magukat, ott is szükség van a tulajdonosok támogatására, ami a legtöbb esetben játékosvásárlásban jelenik meg. Ahol a bevételek igazán nagyok, ott a kiadások, főleg a játékosok járandósága horribilis, vagyis az a klub, amelyik a bevételeiből önmagát eltartja, nagyon ritka. Sok helyen azt tapasztaltam, hogy a bevételek a kiadások nyolcvan-kilencven százalékát fedezik, a különbözetet adja a tulajdonos: a baj az, hogy nálunk sokszor nyolcvan százalék a hiány…”

Álságosnak tetszik a kérdés, mitől ilyen hatalmas a differencia: a televíziós jogdíjból, jegyeladásból, szponzori pénzből, ajándéktárgyakból a költségvetéshez viszonyítva minimális bevétele van itthon a kluboknak, amiben valójában reménykedhetnek, az a játékoseladás. Ez nem sok…

„Ettől eltekintve a kérdésére az a válaszom: nekünk, klubvezetőknek is bőven van tanulnivalónk”

– mondta önkritikusan az ügyvezető, aki a közelmúltban szerzett angliai tapasztalatairól is beszélt (az Újpest együttműködést tervez az angol másodosztályt vezető Wolverhamptonnal).

„Nagyobb létszámmal dolgoznak, elkülönített osztályok vannak. Minden divíziónak speciális részfeladata van: egy intézi az ajándéktárgyakkal kapcsolatos ügyeket, egy a jegyértékesítést, egy a reklámtáblák értékesítésével foglalkozik, egy másik kolléga a szponzorokat keresi, és tartja velük a kapcsolatot – ők nem keverik a reklámot a szponzorációval. Mi gazdasági okokból kevesebb embert alkalmazunk, de azok többféle feladattal foglalkoznak, pedig a polihisztorok kora lejárt. Ez rövid távon jót tehet a költségvetésnek, de hosszabb távon bizonyos részfeladatokra óhatatlanul kevesebb energia, kevesebb figyelem jut, blokkolja a fejlődést.”

Lapunk sokat foglalkozott a játékosok fizetésével, pontosabban azzal, hogy a klub a minimálbért, vagy annál valamivel többet utal, a többit a futballista mint cég, vállalkozói szerződés keretében egy külső kft.-től kapja…

„Érdeklődéssel olvastam ennek a helyzetnek a boncolgatását, de vártam a kiterjesztését a többi sportágra is, hiszen ennek a technikának az alkalmazása a kézilabdától a vízilabdán át, a jégkorongozókig jellemző. Ez nem a magyar foci sajátja itthon, hanem a magyar sporté. Ezt a technikát egyébként külföldön is alkalmazzák, hiszen mondjuk David Beckham is a marketingcégén keresztül szerződik az egyéni szponzoraival, és nem alkalmazottként. Sándor Györgyöt kölcsönadtuk a Liteksz Lovecsnek, kérdeztem is a bolgár partnert: náluk hogy megy ez? Ezerötszáz euró, azaz mintegy négyszázezer forint alatt mindenki munkabér alapján adózik, az ezen felül utalt összeg tizenöt százalékát vonják le, és ennyi! A hazai sportolók ismerik a rendszert, de a külföldiek közül nem mindenki érti, miért kell vállalkozást nyitniuk, ezért valamenynyiük számára egyszerűbb lenne a bolgár rendszer, ami nagyjából az itthoni ekho adózási rendszernek felel meg, de abba a körbe a sportolókat nem sorolták be. Elvárnánk az MLSZ-től, hogy markánsan képviselje az érdekünket, lobbizzon erőteljesen. Az állam a ligahitelekkel bedönthette volna a magyar futballt... De nem hagyják tönkremenni az egészet, ezért elnézik, ami most zajlik. Pontosan tudják, hogy ezt a helyzetet nem mi teremtettük, mi csak belekényszerültünk ebbe.”