„A múlt miatt – adott rövid választ Rieb György, a Ferencváros elnöke arra a kérdésünkre, mi indokolta, hogy a szakosztályok kft.-vé alakuljanak. – Egyszerű a helyzet, korábban voltak szakosztályok, amelyek nem jól gazdálkodtak, és volt, hogy a Fradi nem kapott emiatt adóigazolást, vagy inkasszózták a számláját. Ezt szeretnénk a jövőben elkerülni. A klub ötvenegy-ötvenkét százalékban lenne tulajdonosa a gazdasági társaságoknak, mi végezzük majd a könyvelésüket, tehát teljesen önállóan működnének, de kontroll alatt állnának, a klub felügyelné a helyes gazdálkodást. Ha nem vagyunk elégedettek valamelyik kft. működésével, akkor visszahívhatjuk a vezetőségét.”
A szakosztályok önálló gazdasági társasággá alakulása azonban nem jelenti azt, hogy a Ferencváros széthullana vagy éppen megszűnne, a klub a jövőben is létezni fog. Lesz irodája, elnöke, adminisztrációja, tehát minden marad a régiben, azzal a különbséggel, hogy eddig az összes szakosztály egy nagy egészet alkotott, míg januártól a szakosztályok az FTC felügyelete mellett, de önálló gazdálkodású társaságként működnek. A Fradi a labdarúgó-szakosztályt megvásárló angol cég pénzéből már csaknem hatvanmillió forintot osztott szét a szakosztályok között. A tenderen befolyó összeget a klub befektetné, s a következő évben (a tervek szerint a befektetett összegből) 90-100 millió forinttal támogatná a szakosztályokat, pontosabban kft.-ket. Felvetődik a kérdés, mi történik, ha egy cég szeretne valamely kft.-ben többségi tulajdonossá válni.
„A ha-val kezdődő mondatokat nem szeretjük – jegyezte meg az elnök. – Ha ez mégis előfordulna, az elnökség megvitatja, és eldönti, mi a helyes megoldás.”
A marketingjogokat vagy éppen a klub logóját a FTC birtokolja, és viszi be a kft.-kbe, míg a sokat emlegetett, Várszegi Gábornál lévő jogokról Rieb György elmondta, azok a futballhoz köthetőek, és nem érintik a leendő társaságok működését.
Petró László, az FTC jogásza hozzátette, a felek között lesz majd egy szindikátusi megállapodás, ám ennek részletei titkosak. A klub kontrollálja a gazdasági társaságok működtetését, a szerződés pedig szabályozza a többségi tulajdonos jogait és minden, a feleket érintő kérdést.
