Sejthette, hogy nem virággal fogadják Pécsen, de erre aligha számított. Ahogy elhangzott a neve a csapatok bemutatásakor, a dühös füttykoncertbe beleremegtek az ablakok is. A hazai szurkolók kórusban üvöltötték: „Áruló nem leszek, ilyet soha nem teszek!”
Krivacsevics Tijana arca nem árult el érzelmeket. A nyáron innen szerződött máig vitatott körülmények között Sopronba, a Pécs polgári pert is indított ez ügyben. Aligha lehet kellemes 18 évesen ilyen engesztelhetetlen gyűlölettel szembesülni.
Amikor beáll, labdához ér, máris harsan a fütty, amikor pedig kihagy egy ziccert, majd a lepattanóért harcolva faultot ítélnek ellene, az öröm majd szétveti a csarnokot. Ő egyikre sem reagál. Illetve dehogynem. Úgy, ahogy azt tennie kell: 17 perc alatt dob nyolc pontot.
Egy ütközésnél megsérül, ömlik az orrából a vér. A lelátóról ütemesen érkezik a kárörömmel átitatott felszólítás: „Üssétek, üssétek!”
Krivacsevics Tijana szótlanul ül a kispadon, vattát szorítva az orrára. Talán nem is sejti, hogy ebben a pillanatban nyert meg egy meccset. Nem kosarasként, emberként. S ez sem kevés.
*
A helyettesének a helyettese. Az esélylatolgatók azt mondták, a Sopron azzal gyengébb, hogy az első és a második számú irányítója is sérült, illetve beteg, ezért kényszermegoldásként Honti Katának kell helytállnia ezen a poszton, míg vele szemben a Pécs a világklasszis Iványi Dalmát vonultathatja fel.
Honti Kata szemlátomást nem sokat ad az ilyen mérlegelésekre. Higgadtan, végig kifogástalanul koncentrálva játszik, s a végig szón van a lényeg, mert az egész mezőnyből ő az egyetlen, aki a meccs minden másodpercét a pályán tölti. Lenyűgöző az alázata és a felkészültsége, vitathatatlan kulcsszerepe a győzelemben. Tizennégy pontot szerez, Iványi Dalma és Török Szilvia a másik oldalon egyet sem, és neki kevesebb az eladott labdája is.
A győzelem pillanatában sem engedi el magát. Csak nagyokat szusszan, az arca feszült marad.
*
Fura szerzet, annyi szent! Amber Holt, a soproniak színes bőrű légiósa zenét hallgatva melegít, olyan blazírt arccal, mintha unatkozna. Aztán rezzenéstelenül is játszik, a vonásairól nem lehetne kideríteni, hogy csapata éppen vezet vagy vesztésre áll.
Előfordul közben, hogy percekig ő viszi a hátán a Sopront. Eredményes középtávolról, pontot szerez betörésből, lepattanót szed, aztán dob egy triplát, a Pécs azonnal indít, és saját palánkja alatt már ő csípi el a labdát.
Nincs hátra egy másodperc sem, amikor két büntetőhöz jut. Egyiket sem hibázza el, holott nyilván tudja, enélkül is megvan a győzelem.
A második után megfordul, a látvány szinte hihetetlen.
Mosolyog.
*
Hölgyekről lévén szó, illik óvatosan fogalmazni. A pécsi Grazianét és a soproni Horti