Sohasem elégedett
Glasgow-ban ugrásban diadalmaskodott – kell-e mondani, hogy Ostravában is ezen a szeren volt a legjobb?
„Lassan tényleg kijelenthetem, hogy ez a kedvenc szerem, hiszen az olimpián is az ugrásom sikerült legjobban, s azóta a szombathelyi Világkupa-versenyen bronz-, míg a glasgowin aranyérmet szereztem – mondta a békéscsabai színekben versenyző tornász. – Most pedig itt az újabb első hely, szintén ugrásban. Ostravában kicsit kockáztattam, hiszen az olimpián már bemutatott ugrásomat vettem elő, és a Jurcsenko másfél csavarral kifejezetten jól sikerült. Ennek ellenére meglepett az aranyérem, a mezőny alapján a dobogóra vártam magam, de inkább a második vagy harmadik helyre.”
Böczögő – akárcsak Glasgow-ban – ezúttal is három szeren került döntőbe: ugrásban, gerendán és talajon. Ostravában indult felemás korláton is, ám ez a szer mostanában valahogy nem igazán megy a fiatal tornásznak. A szerbajnokságon is rontott felemás korláton, s a cseh városban sem került be a legjobb nyolc közé.
Talajon viszont jelentősen felülmúlta glasgow-i teljesítményét – ott kicsit „elkényelmesítette” őt az ugrás aranyérme, így rontott.
„Ostravában kicsit könnyebb dolgom volt, hiszen két napon rendezték meg a szerenkénti döntőket, az ugrás az első napon volt, a gerenda és a talaj pedig a másodikon – folytatta Böczögő. – A glasgow-i esetből tanultam, és most igyekeztem teljesen elfelejteni, hogy ugrásban aranyérmes lettem. A gerendán nem volt akrobatikus kötésem, és időtúllépésem is volt, talajon viszont sokat vártam magamtól. Nem is sikerült rosszul a gyakorlatom, de nem vagyok teljesen elégedett. Igaz, sohasem vagyok az…”
Talán épp az örök elégedetlenségben rejlik Böczögő sikerének kulcsa.
Nincs megállás, hiszen a hét végén újabb Világkupa-viadal vár rá, ezúttal Stuttgartban.
„Jóslatokba egyáltalán nem bocsátkoznék, hiszen az előzetes nevezéseket látva nagyon nehéz dolgom lesz. A mezőny mármár világbajnoki szintű, persze ez nem jelenti azt, hogy eleve feladom. Nagyon remélem, hogy az elmúlt hetek sikerei után már vetélytársként számolnak velem a többiek” – zárta Böczögő.
