A keddi válságértekezletet követően hogy állt fel az asztaltól: még mindig a Siófok edzőjének tartja magát?A keddi válságértekezletet követően hogy állt fel az asztaltól: még mindig a Siófok edzőjének tartja magát?
Papíron még az vagyok, úgyhogy jelen pillanatban igen, én vagyok a Siófok vezetőedzője.
És annak is érzi magát?
Ez már más kérdés. Nemes Ferenc kedden kiadott egy kommünikét, amely sokat sejtet, de abban maradtunk, hogy hétfőn leülünk, és értékeljük az elmúlt hónapokat.
Őszintén: érzi még a bizalmat?
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy igen. Nem akarok elébe menni az eseményeknek, de nem vagyok hülye, be kell látnom, kedden végleg elváltak a Siófok és az én útjaim. Ám nehéz ebben a szituációban bármit is mondanom. Ha Nemes Ferenc kedden azt mondja, figyelj, Döme, nem jöttek az eredmények, szép volt, jó volt, de beszéljük át, értékeljük, szakmailag miben hibáztál, akkor azt mondom, rendben. De így ez most félmegoldás. Senkinek sem jó. A sajtó ezen csámcsog néhány napig, én meg semmit sem tudok mondani.
Csütörtökön Frankfurtba utazik meghívásnak eleget téve...
Egy régi csapattársam hívott meg, most lesz húsz éve az akkori kupagyőzelmünknek. A frankfurti múzeumban kiállítást rendeznek, levetítik az akkori mérkőzést, a gólomat, élménybeszámolóval egybekötött megemlékezés lesz. De elhiheti, szívesebben maradtam volna itthon.
