Mindig számít a kipattanóra

Elégedettek a döntetlennel?Elégedettek a döntetlennel?

Noha természetesen győzni utaztunk Glasgow-ba, kevéssel a vége előtt, amikor még vesztésre álltunk, szívesen kiegyeztünk volna a döntetlennel. Mindazonáltal úgy érzem, a szünet után diktált tempónk és játékunk révén megérdemeltük volna a győzelmet is.

Mi volt a gond az első félidőben?

Egyszerűen képtelenek voltunk megtartani a labdát elöl. Nem azt mondom, hogy tragédia volt, mert legalább éreztük, hogy a folytatásra meg tudunk újulni. A szünet után oda is szegeztük őket a kapujukhoz. A Celtic nem adta olcsón a bőrét, mindig volt embere, aki elállta az utunkat a kapu felé, de tudtuk, ha tartjuk a tempót, akkor a beadások és a tizenhatos előtti kényszerítőzések révén meglesznek a gólhelyzeteink. Egyedül az volt kérdéses, kihasználjuk-e őket.

Nem kidolgozott akcióból egyenlítettek, mégis úgy látszott, mintha biztos lett volna benne: Cristiano Ronaldo szabadrúgása után önnél köt ki a labda.

Ronaldo olyan ravaszul és erősen lő, hogy mindig érdemes számítani a kipattanóra. Most is ez történt, a kapus képtelen volt megfogni a labdát, én résen voltam, lecsaptam rá, és befejeltem.