A tanulópénzt már megfizette

sorozat, amelyen csupán egy meccset tudott megnyerni, azt is a világranglista 989. helyezettje ellen. Kedvetlenségre, levertségre panaszkodott, magánéleti gondjai is voltak, és a játékán is látszott, nincs igazán egyben. A tavaszi salakszezonra összekapta magát, de messze volt valódi tudásától. Wimbledonban ugyan jobb játékkal esett ki a tizenhat között, de a hazai tornáján, Budapesten csúnyán leszerepelt. „Semmi sem ártott annyit Áginak, mint az verseny, az a kudarc nagyon el is kedvetlenítette” – mondja Lányi András is. Ebből a mélységből pedig már nem tudott visszakapaszkodni, az év második fele pocsékul sikerült.

6. EDZŐ NÉLKÜL

A helyzetet ismerők állítják, a tavaszi időszakban Ági még nem érezte a vereségek súlyát. Kuhárszky ezzel együtt a pozitívumokat igyekezett erősíteni tanítványában, míg Bocskay sokkal kritikusabb volt: ahogy ő mondja, vállalta a véleményét Ágival szemben is, és végül a nyár elején kiderült, nem tudnak tovább együtt dolgozni, miután Szávay már nem fogadta el őt. Kuhárszky azonban ekkor még másokat is edzett, így megesett, hogy Ági edző nélkül maradt. Olyan szakember viszont, akit a világ egyik legjobbja – hamar megérezve a könnyebb ellenállást – elfogad, nem terem minden bokorban: hol a korábbi élteniszező Kisgyörgy Gergely, hol Kuhárszky fia ugrott be helyettesnek, de a hozzáértők azt mondják, ezek nem mindig voltak igazán „erős” tréningek – a júliusi budapesti verseny kudarca például az Ágiban dolgozó feszültség mellett ennek számlájára is írható.

S hogy miért voltak Kuhárszkynak más tanítványai? „Ági az elején egyszerűen nem engedhette volna meg magának, hogy egész évre felvegye” – mondja Lányi András. Jövőre azonban ez már nem lesz probléma: az edző kizárólag Szávayval foglalkozik majd.

7. GÖRCS ÉS LÉLEK

Bocskay József azt mondja, nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetni a játékos lelkének ápolására, ám Kuhárszky úgy véli, sikerrel tudja motiválni tanítványát, akit hosszú évek óta ismer, még ha a problémákat nem is tudja megoldani helyette. Ági eleinte nem is vette elég komolyan a kudarcokat, nem magában kereste a hibát, és nem küzdött mindig teljes erőbedobással. „Nincs olyan teniszező, aki teljes intenzitással versenyez végig egy évet” – véli Kuhárszky. Bocskay szerint ugyanakkor akkor lehet külső körülményekben keresni a hibák okát, ha az ember saját maga mindent megtett a sikerért – Áginál pedig nem mindig ez volt a helyzet.

Az elvárások súlyát ugyanakkor érezte, de nem tudta azt a teljesítményt nyújtani, amelyet reméltek tőle. „Nagyon görcsösen teniszezett, nem a saját játékát játszotta, és az ellenfelek is ráéreztek, le lehet győzni, mert padlón van az önbizalma. A kisebb sikereket sem tudta értékelni” – mondja Kuhárszky.

A nyár végére aztán Ági a hozzáállást tekintve megtalálta a helyes irányt, ráadásul végre hoszszabb ideig Kuhárszkyval készülhetett. „A tréningeken már teljes erőbedobással dolgozott, és jól is ment neki a tenisz, remek játékosokat söpört le a pályáról. A versenyeken azonban megbénult: ritkán láttam ekkora különbséget edzésen és meccsen mutatott játék között” – így az edző. Márpedig önbizalom nélkül nem megy: míg egy éve Ági meg merte húzni a kockázatos, váratlan, sikerre vezető megoldásokat is, most passzívabban és több hibával játszott. S

akkor az adogatásokat még nem is említettük: hiába lenne ez nagy fegyvere, teljesen bizonytalan a szervája – mert nem bízik benne, hogy sikerül.

8. A NAGYKÉPŰ SZTÁR

Emellett úgy tűnt, Ágit nem érdekli, mi történik vele a pályán: mintha a legjobb és a legrosszabb megoldások sem tudtak volna érzelmet kiváltani belőle.

„Van, aki csapkodja az ütőjét, van, aki ökölbe szorítja a kezét, Ági viszont befelé forduló típus – pedig lehet, hogy néha jobb lenne, ha kiadná magából a csalódottságát. Ezért tűnik úgy, mintha nem érdekelné egy-egy meccs” – védi meg Kuhárszky tanítványát. Ugyanakkor Ági másképp is kezeli a kudarcot, mint esetleg várni lehetne. Hajlamos bezárkózni, magába fordulni, aminek nemcsak a pályán, hanem a pályán kívül sincs jó látszata. Azért alakulhatott ki róla a nagyképű, nyegle sztár képe, mert rossz pillanataiban valóban hajlamos kedvetlenné válni. „Van, amikor már így kel fel, olyankor nehezebb bánni vele” – tudjuk meg Kuhárszkytól. Ezt még mindenképp tanulnia kell: egy hírességnek akkor is kedvesnek kell lennie, ha rossz napja van.

9. FONTOS TANULSÁGOK

Látszik tehát, Szávay Ágnes nehéz éven van túl. Rengeteg problémával került szembe, s a tavalyi szárnyalás után megtapasztalhatta saját korlátait, ahhoz pedig idő kellett, hogy ezt az élményt feldolgozza. Teniszezni természetesen nem felejtett el, és úgy tűnik, az elszántsága is visszatért – ám ahhoz, hogy újra meginduljon felfelé, néhány önbizalom-növelő siker is kellene. Emellett – bár ő maga egyelőre nem rajong az ötletért –, valószínűleg érdemes lenne felkeresnie egy pszichológust, hogy megtanulja kezelni a sikereket és a kudarcokat. Ági ugyanis érzelmi alkat és játékos teniszező, így nagy szüksége van arra, hogy lelkileg és mentálisan is minden rendben legyen körülötte. Ráadásul most már a felelősség is egyre nagyobb rajta – ezt is tudnia kell feldolgozni. A munkát elkezdte, már csak rengeteg kitartásra van szüksége, hogy bírja erővel. És hogy ne keressen magyarázatokat és kifogásokat, ahogyan a körülötte állók sem, edzőtől a menedzserig.

Hogy mindenki a legjobb tudása szerint teszi a dolgát, afelől nincs kétségünk. Afelől sem, hogy Áginak mindenki a legjobbat akarja – ha másért nem, mert mindenki az ő sikerében érdekelt. De ez év tanulságait mindenkinek le kell vonnia. Még a jó Szávaynak is szüksége van rajongókra (hát még a mostaninak…), és nekünk is szükségünk van a jó Szávay Ágnesre.