Biztonság helyett ambíció

Várta bárki is, hogy a nyeretlen kiesőjelölt idegenben veri meg a címvédőt?Várta bárki is, hogy a nyeretlen kiesőjelölt idegenben veri meg a címvédőt?

Őszintén? A pontban bíztunk. De csak azért, mert a PSV ellen jól szoktunk játszani, és nem csupán szökőévente csúszott be ellene egy-egy győzelem. De ennyi. Én például szerdán elmentem megnézni a PSV-t a Marseille elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésen, és jó benyomást tett rám. Előtte a NAC ellen gyengén játszott, akkor meg sziporkázott. Eléggé feladta a leckét…

Ahogyan a Roda is az első góllal. Ki szerezte?

Nehéz megmondani. Szerintem Hadouir. Ahonnan ellőttem a labdát, úgy tűnt, nem biztos, hogy bemegy. Talán kapufa lett volna, onnan meg bárhova pattanhatott volna a labda. A csapattársam kicsit beleért, ennyi kellett a gólhoz.

A harmadik kerkradei gól szerzője azért egyértelmű volt.

Ne is próbálják elvenni tőlem! Nem adom.

Nagyon kellett. Előtte, Dzsudzsák Balázs szabadrúgása után mire gondolt?

Arra, hogy nem szabad kiengedni. Biztos voltam benne, hogy egy kettőnél lelkesednek, és hogy a közönség megpróbálja visszahozni őket a meccsbe. Hála istennek, gyorsan válaszoltunk, és megerősítettük előnyünket. Aztán megint beleestünk a szokott hibánkba, és saját magunknak tettük nehézzé a befejezést. Következett egy óriási egyéni hiba, megint a nyakunkra jöttek, és a végén még egy nagy helyzetük is volt.

Ezek szerint hatott az edzőváltás? Hollandiában nem szoktak kapkodni, arrafelé öt kör után nem divat cserélni a kispadon.

Azért ez a váltás már nagyon érett. Személyes gondok is akadtak a játékosok és Atteveld edző között.

Már a tavasszal sem úgy teljesítettünk, ahogyan várták tőlünk, elbuktuk a kupadöntőt, és hiáb a fordultunk ötödikként, a nemzetközi kupaindulásról is lemaradtunk. Aztán a tréner úgy gondolta, az új évadhoz új taktika dukál, és angol mintára, vonalvédekezéssel akart négy négy kettes formációt játszatni velünk. Mit mondjak, nem nagyon ment. Az utolsó pillanatban, amikor rájött, megpróbált belenyúlni, de túl késő volt. Nem állt össze a csapat, sérülések sújtottak minket, ráadásul a stáb és a játékosok között az összhang minden volt, csak tökéletes nem.

Min érződött ez?

Sok mindenen. De ez hosszú folyamat volt, amit igyekeztünk titkolni. Nem akartuk mutatni kifelé, ezért sem írtak róla az újságok. Emiatt az edzőt sem bántották. Csak nálunk az nem mindennapos, hogy idegenben folyamatosan vesztünk, otthon meg alig nyerünk meccset. Legalább hazai pályán szoktuk hozni a kötelezőt. Csúsztunk lefelé, és valahol be kellett húzni a féket.

Ha már fék: néhány hete mindenki biztosra vette a nyári távozását, most pedig az egyik holland lap megszellőztette, hogy ön behúzta a féket, és elképzelhetőnek tartja a maradást.

Szerintem utóbbiból semmi sem lesz, csak a Roda próbálkozik. Sokadszor. Az első két alkalommal nevetségesnek tartottam az ajánlatukat, a harmadik után annyit mondtam, hogy kicsit várjunk. Azóta nem jött jelzés, másfél hónapja nem is beszéltünk az ügyről.

Miért akar váltani? Azon kevés magyar játékos közé tartozik, aki jegyzett bajnokságban futballozhat, biztos csapattag, nem panaszkodhat.

De ambícióim nekem is lehetnek. Az ötödik szezonomat töltöm, és biztos, hogy a Rodával nem leszek bajnok. Szeretnék topcsapatban vagy nívósabb bajnokságban futballozni. Nem hiszem, hogy aki külföldön játszik, az a saját együttesével maradéktalanul elégedett lenne, már ha azt a csapatot nem Milannak vagy Barcelonának hívják. Mindenki feljebb akar lépni, és szerintem ez így normális.

Bodor Boldizsárnak mi jelent előrelépést?

A Bundesliga vagy a Serie A.

Ezek szerint az országváltás biztos?

Semmi sem biztos, de ez azért valószínű.

Mennyiben más játékos, mint a belga Germinalban volt?

Ott belső védőt játszottam, a Rodánál meg az első idény után középpályást faragott belőlem Huub Stevens. Ő formált olyan játékossá, amilyen most vagyok, sokat tanultam tőle.

A legjobb edzője volt?

A legtöbbet ő hozta ki belőlem.

A mostani állapota a maximum?

Biztos, hogy nem. Nem lenne jó, ha csak ennyi lenne bennem.