Hajnal Tamás karrierje első dortmundi góljával és második gólpasszával üzent mindenkinek, aki a BVB½től való távozását készpénznek vette. A karmester vezérletével a sárga-feketék 3–0-ra verték meg a 2007es bajnok Stuttgartot.
Hosszúnak tűnt, hogy hat fordulót kellett várnia az első bajnoki góljára?
Szerencsére a Szuperkupában és a Német Kupában szerzett gólom miatt nem tűnt olyan soknak.
Az egyik német lap ünnepnapra valónak nevezte a gólját.
Állítólag tényleg szép volt, de még nem láttam a televízióban. Most meg valamiért nincs előttem. Sok minden történt a meccsen, nem maradt meg minden mozzanat tisztán. Jó lenne látni a képeket.
Úgy tűnik, élvezte, hogy a két csatár mögött futballozhatott.
Sokkal jobban éreztem magam, mint a védelem előtt. Többet mehettem előre, több támadásbefejezéshez is odaértem, a gól meg a nap megkoronázása. De talán nem túlzás azt mondani, az egész csapat jobban teljesített ebben a felállásban. Többen is megjegyezték ezt a mérkőzés után, és remélem, ez így is marad.
Befolyásolta a teljesítményét, hogy menedzsere, Marc Wilmots a hét közepén azt nyilatkozta, ha továbbra is védekeznie kell, jobb, ha távozik?
Biztosan. Sokat beszélgettünk a kérdésről, és egyikünk sem volt igazán elégedett a helyzetemmel. Az ilyen esetekhez meg hozzátartozik, hogy az ember véleményt mond, ha nem tetszik neki valami. Természetesen szalonképesen, mindenki által elfogadható formában.
Dacreakció volt, hogy „tessék, az álomszerepkörömben futballozhatom, most megmutatom”?
Inkább a Hertha elleni kupameccsen volt meg bennem ez az érzés. Akkor talán túl nagy nyomás alá helyeztem magam, és a játék ezért nem nagyon ment. Most csak élvezni akartam a futballt. Megmutattam, hogy itt inkább a csapat hasznára lehetek, de persze ez nem számít. Mindig a csapat érdeke a legfontosabb, és nekem ott kell játszanom, ahol többet tudok segíteni a győzelem kiharcolásában.
