Bajzát Péter–Tököli Attila 9–8 – az őszi idényben a REAC és a Bp. Honvéd ellen triplázó győri csatár minimális előnnyel vezet paksi kollégája előtt. A tolnaiak támadója elhárította a kérdést, amely azt firtatta, ki lesz a gólkirály. „Majd májusban válaszolok” – nevetett a 22-szeres válogatott csatár, ezért mással próbálkoztunk: foglalkoztatja-e ez a cím?
„Sokszor elmondtam már, hogy a csapat sikere az elsődleges – reagált a futballista. – Amihez természetesen én is hozzájárulhatok, posztomból adódóan leginkább a góljaimmal. Ha nyerünk, de nem rúgok gólt, az nagyobb öröm számomra, mint az az eset, amikor betalálok a kapuba, de nem szerzünk három pontot. A csapat a fontos, ez egyértelmű.”
Tiszta sor, diplomatikus, ugyanakkor logikus okfejtés – de azért aligha kétséges, egy vérbeli támadó figyeli a góllövőlista állást. Az idén melyik öt csatár futhat be?
„A győri Bajzát Péter, a debreceni Oláh Lóránt, az újpesti Kabát Péter vagy a zalaegerszegi Waltner Róbert elsőségén sem lennék meglepve” – sorolta egy
szuszra a jelölteket a Pécs, a Beremend, a Dunaferr és a Ferencváros egykori játékosa. Csakhogy… Ez csak négy név: az ötödik Tököli Attiláé?
„Remélem, én is ott leszek a végelszámolásnál… Azért szerencsére is szükség van, kérdés, kit kerülnek el a sérülések, megfelelő társak, jó ütemű passzok nélkül Alessandro Del Piero sem kerülhetne gólhelyzetbe.”
Tököli Attila említett két gólkirályi címét akkor szerezte, amikor edzője Egervári Sándor volt: amikor a szakember Győrbe igazolt, szerette volna együttesében látni a játékost, ám a vezetők ellenezték a tervet, mondván: Tököli Attila heves vérmérsékletű, nehezen kezelhető csatár (ezt általában az őt csak a pályáról ismerők mondják). A tavaszi meccs hozta el a nemes bosszút: noha az újságok azt írták, Paks–Győr 2–1, írhatták volna azt is, Tököli Attila–Győr 2–1…
„Az jól sikerült bajnoki volt, tagadhatatlan – nevetett a múltidézés közben a támadó. – A meccs elején rúgtam két gólt, és miután győztünk, valóban teljes lehetett az örömöm. Egervári Sándor jól ismer, gondolom, felkészíti majd a védőket, de remélem, ezúttal is lesz helyzetem.”
A Paks hullámvölgye is szóba került: noha a 3. percben kiállítottak az angyalföldi Tóth Andrást, a Vasas mégis 5–0-ra verte meg az atomvárosiakat, és a tolnai gárda már a Magyar Kupából is kizuhant az NB II-es Kozármisleny otthonában.
„A Zalaegerszegen elért egy egy számomra azt jelzi, hogy elindultunk felfelé – vélekedett Tököli Attila. – Ha ez egyelőre nem is párosult jó játékkal, biztató, hogy motiváltabban és koncentráltabban futballoztunk, és felébredt, aki eddig esetleg azt hitte, a tavaszi sikerek nyomán már minden megy magától.”
Telefon le – telefon fel.
Ki lesz a gólkirály?
„Majd májusban válaszolok” – dörmögte a kagylóba Bajzát Péter. Ismerős válasz. Eddig.
„Hol van még a szezon vége! – tudatosította bennünk az ETO támadója. – Jöhet hullámvölgy,
sérülés, sőt egy eltiltás is becsúszhat... Bizakodni, esetleg ábrándozni csak akkor kezdenék, ha három-négy fordulóval a bajnokság lefújása előtt is az én ne- >>>
