Kellemes téli este köszöntött Székesfehérvár lakóira, vad széllel, cúgos idővel, így aztán a férfiak többsége a radiátorhoz bújt egy kis melegségért, ám olyan is akadt, aki – dacolva a hideggel – futballmeccsre indult. Tán megszokásból, tán örök optimizmusból, mondván, lesz újra élvezhető, színvonalas magyar futball, csak győzzük kivárni. Ráadásul a Fehérvári Baráti Kör kedves gesztust gyakorolt, hiszen ezen a pénteken bevetette „Picinykét”.
„Picinyke” vonatnak álcázott minibusz, amely leginkább városnézőket szállít, ám ezen a pénteken a piactér és a stadion között furikázta az elszánt drukkereket. Nem kellett sokszor fordulnia. Mintha a szurkolók is megérezték volna, hogy rossz meccs kerekedik ebből. Amikor kifutott a pályára a két együttes, rövidke ünnepség előzte meg a találkozót: a FIFA fair play napja tiszteletére a két csapatkapitány, Koller Ákos és Végh Zoltán szólt az egybegyűltekhez, aztán úgy tűnik, a játékosok túlságosan komolyan vették ennek szellemiségét, mert nem is idegesítették egymást. Annál inkább a nézőket: volt itt lassú, körülményes játék, rossz passzok, üresjáratok, helyzetek, ziccerek nélküli akciók.
Ezt kaptuk a két élgárdától negyvenöt percen át.
Gyakorlatilag úgy telt el az első félidő, hogy nem volt min izgulni, a negyvenedik perc táján Simek Péter távoli lövése jelentette az első olyan eseményt, amely után azt
folytatás...
