Mit szól a sorsoláshoz?Mit szól a sorsoláshoz?
Örülök! – mondta Kozma Mihály, miután megtudta, hogy a Székelyudvarhely orosz, azeri és horvát vetélytárssal került össze az elitkörben. – Egyrészt olyan riválisokkal kerülünk szembe, akikkel képesek leszünk felvenni a versenyt, másrészt nem a címvédő Jekatyerinburg otthonába kell utaznunk, ahol az ötórás időeltolódást már a válogatottal is megszenvedtük, vagy Lisszabonba, ahol valódi pokol várja a Benfica ellenfeleit.
Az szóba sem került, hogy az első fordulóhoz hasonlóan az elitkör egyik csoportjának meccseit is megrendezzék?
A torna házigazdájának legalább háromezerötszáz férőhelyes csarnoka kell, hogy legyen, nekünk pedig nincs ekkora. A legjobb tizenhat közé bekerülő együttesek közül a Székelyudvarhely költségvetése a legkisebb, a mi anyagi lehetőségeink a legkorlátozottabbak. Sajnos a választások óta az új vezetőségnek „köszönhetően” a város nem támogatja a klubot, holott az utóbbi években itt is bebizonyosodott: a sport a legjobb marketing, márpedig a székelyek megérdemlik, hogy jó hírüket keltsük.
Akár a final fourt megrendező városban is...
Miért ne? Noha az elitkör során minden megszerzett pontot illik megbecsülni, egy-két győzelem a célunk a csoportban. A válogatottal már bizonyítottuk, hogy Horvátország nem verhetetlen, így a Zágráb is legyőzhető, Azerbajdzsánnal pedig három hármat játszottunk egy korábbi Eb-selejtezőn, miért ne verhetnénk meg az azeri gárdát is? Tény, a moszkvai Dinamo a favorit, tele brazillal, de ez már az elitkör, a bajnokok között is a bajnokok csatája, így nem hátrálunk meg.
Nem úgy a magyar bajnok: gondolta volna, hogy a Berettyóújfalú pont nélkül esik ki az első kör után?
Kicsit sem lepődtem meg. Amíg nem megyünk szembe a nagypályás labdarúgással, és nem tiltjuk meg, hogy megyei és NB III-as labdarúgók hobbisportja legyen a futsal, amíg a magyar bajnokságban induló csapatok egy-két edzéssel készülnek hetente, ne várjunk előrelépést. Itt a bizonyíték arra, amiről évek óta beszélek: a hazai küzdelmet veretlenül megnyerő Berettyót lemosták az európai ellenfelek.
Mi a megoldás?
Ami Székelyudvarhelyen történik: a játékosok profi körülmények között készülnek, csak a kispályás labdarúgással foglalkoznak. És nem is akármilyen intenzitással! A kupamecscsek előtt olyan felkészülést vezényeltem a játékosoknak, hogy az erőnléti edzéseken ájulás kerülgette a futballistákat. Persze nehogy azt gondolja, bárkinek ellenére volt a kínzás: Madarász János mondta is, inkább hányja össze magát a tréningen, minthogy a meccsen döbbenjen rá, nem bírja a tempót. Csak ez a járható út: ez a sport az állóképességen, a dinamikán múlik.
Másfél év múlva Magyarország ad otthont a futsal Európa-bajnokságnak. Készen állunk a kihívásra?
A csapat? A válogatottnak fél éven belül össze kell állnia. Ennyivel tartozom a székelyudvarhelyi légiósoknak, hiszen ők letettek már valamit az asztalra, számon tartják őket Európában, és nem akarnak felsülni – főleg itthon. Nem szabad, hogy legjobbjaink elveszítsék hitüket, ezért meg kell találnom azt a csapatot, amely nem a pofozógép szerepét tölti majd be a kontinensbajnokságon. Persze előbb a Székelyudvarhellyel érjünk el bravúrt. Az biztos jót tenne a magyar fiúk lelkének!
