Összeszorított fogakkal rajtolt. A bal kezén rögzítőkötés és a normálisnál egy számmal nagyobb kesztyű, a szeme elé pedig alighanem vörös köd ereszkedett a rajt előtti pillanatokban – másként aligha lehetett elviselni a fájdalmat és azt, hogy a 16. helyről kellett megkezdenie a felzárkózást.
A rajtja parádésan sikerült. Az utóbbi időben nem ez volt a jellemző Talmácsi Gáborra, de most mintha a sérülés (a pénteki időmérőn egy esés következtében eltört a bal kezében a sajkacsont) megkettőzte volna az akaraterejét. Nyolcadikként jött el a rajttól, s folyamatosan lopta a távolságot.
„A rajtnál sokat kockáztattam, és meglepően jól ment a motorozás – mondta Talmácsi. – Persze fájt a kezem, de nem elviselhetetlenül. Azután azonban – körülbelül a hetedik körben – elkezdett fáradni a kezem, már nem tudtam nagyokat fékezni, s egyre inkább lassultam.”
Közben az élen Pol Espargaro meglépett Nicolas Teroltól – úgy döntött, mindent egy lapra tesz fel, jobb a saját tempójában közlekedni az élen, mint kockázatos előzésekbe bocsátkozni. Ha már a kockázatnál tartunk: a verseny előtt lógott az eső lába, s félő volt, az Ike névre keresztelt hurrikán még a leintés előtt eléri a pályát. Erre is volt vészforgatókönyv, ha megtörténik, a MotoGP-versenyt előrehozzák a 250-es helyére, vagy egy nappal elhalasztják…
De vissza a nyolcadliteres viadalhoz.
A tizedik kör vízválasztó volt. Egyrészt az élen Espargaro egyetlen pillanatra kiesett a ritmusból, és Terol kihasználva a kínálkozó alkalmat, az élre állt. Talmácsi viszont sajnos elkezdett visszacsúszni, három kör alatt négy pozíciót veszített, majd még hátrébb került.
Hét kör volt hátra, amikor megjelentek az első esőcseppek az aszfaltcsíkon, és hat, amikor piros zászlóval leintették a versenyt. Esőben egyszerűen túl veszélyes lett volna. Talmácsi végigment (már ez is kisebbfajta hőstettel ér fel), s szerzett két pontot – ki tudja, mire lesz még jó ez a két pont az idény végén. Talán helyezések múlnak rajta.
„Sokan gratuláltak a verseny végén, s én is úgy érzem, ez a tizennegyedik hely győzelemmel ér fel, mert törött csonttal motorozni nem éppen ideális – mondta Talmácsi. – Szinte végig fél kézzel mentem, mert bár a bal is rajta volt a kormányon, erőt kifejteni nemigen tudtam vele. A végén már rettenetesen fájt.”
Ami az élmezőnyt illeti, Nicolas Terol izgalmas hajrában diadalmaskodott, ami azonban nekünk, magyaroknak sokkal fontosabb: Talma riválisai sem brillíroztak – Di Meglio a 10., Corsi a 7. helyen ért célba. Ami azt jelenti, hogy a különbség alig nőtt, s a magyar pilóta továbbra is harmadik a pontverseny összetettjében. Hétfő reggel egy amerikai kórházban megműtik a kezét, hogy a két hét múlva esedékes japán viadalon már jobban tudja terhelni.
Az eső miatt a két nagyobb kategória versenyét elhalasztották – lapzártánkkor a MotoGP küzdelmei értek véget.
