„Ezen a környéken a fák nagyon szeretik az autókat” – a megállapítás a francia Luc Alphand-tól származik, aki bár elveszítette vezető pozícióját az összetettben, legalább nem törte össze az autóját. Ellentétben jó néhány riválisával. A szintén francia Stéphane Peterhansel Mitsubishijének az eleje horpadt be (szemből kapott telibe egy termetes fát, és azt hitte, itt a vége, mert megsérült a hűtő, de végül nem így lett…), honfitársa, Guerlain Chicherit autójának ajtaja pedig leginkább bonyolult origamira hasonlított.
A fák nagyon szerették az autókat – sokan ki is estek ezen a napon –, Carlos Sainz viszont remekül alkalmazkodott a viszonyokhoz. Ralis múltjából adódóan nem idegenek számára a pokolian gyors, ugyanakkor nagyon technikás pályák. „A második kör nehezebb volt, mint az első, mert már nagyon mélyek voltak a nyomok” – összegezte tapasztalatait, s szokásához híven megmaradt komornak. Ő az a fajta versenyző, aki csak a végén örül – a részsikerek után egyszerűen nincs rá ideje, mert folyamatosan koncentrál, a következő lépésen gondolkodik. A taktikája hatékony, legalábbis az ellenfelek elismerik: Alphand például elképesztően, sőt frusztrálóan gyorsnak nevezte.
Pénteken végig a korábbi ralisok domináltak: Sainzon kívül a francia Chicherit és a katari Nasszer al-Attijah is megmutatta tudását. A szakasznak megvolt a maga vezéráldozata is: a Vokswagencsapat gyári versenyzője, a német Dieter Depping hatalmasat esett. Nem lett nagyobb baja, de azért ellenőrzésre kórházba szállították.
Ami a magyarokat illeti: a Liszi László, Rack György páros a 21. helyen áll a harmadik nap után – s amint a pilóta elmondta, az a legfontosabb, hogy ez idő alatt az autón egyetlen karcolás sem esett.
„Ennyi fát még életemben nem kerülgettem, mint most – mondta Liszi, aki a gyorshajtás miatt kapott időbüntetése nélkül a 14. helyen állna. – Hullottak az alkatrészek, itt egy tükör, ott egy hátsó lámpa, még szerencse, hogy parafák között autózunk, mert viszonylag puha a külső rétegük. Jó mély homokban mentünk, és az autó kiválóan bírta, csak kicsit billegett, mert tönkrement a hátsó stabilizátor. Amikor már másodszor csúsztunk le emiatt az útról, visszavettem kissé a tempóból.”
A motorosoknál a hazaiak nagy kedvence, Ruben Faria továbbra is megveri a gyári KTM-pilótákat, ami alighanem annak is köszönhető (persze a környék ismerete mellett), hogy az ő Hondája jóval könnyebb, mint az ellenfelek gépei. Mindannyian a Dakarra készülnek, s ennek őszintén szólva nem kedvezett ez a nap: bár homok volt, s elég mély is a tréninghez, a szakasz annyira rövid, hogy éppen csak bemelegedtek, már vége is lett. A második helyen álló, kétszeres Dakar-győztes francia Cyril Despres ennek ellenére élvezi a küzdelmet: jól érzi magát a motoron, és tetszik neki, hogy míg a sivatagban csak nyolcvan-kilencven százalékot hoz ki a gépéből (mert a hosszú távú versenyeken nem is szabad többet), itt feszegetheti a határokat, megcélozhatja a limitet, és foglalkozhat az apróságokkal, amelyektől még gyorsabb lesz.
