Ennek ékes bizonyítékaként íme egy példa az Eb-selejtezőkörből: a tornára kijutó törökök csak 2–2-es döntetlent értek el idegenben – bár ez aligha boldogít bennünket… A cseh szövetségi kapitány (egy újabb külföldről „importált” szakember…), Dusan Fitzel immár 2005 óta építgeti türelmesen együttesét, amelynek alappillére Michael Mifsud, az angol Coventry City alacsony termetű, villámléptű támadója. A Liechtenstein elleni márciusi barátságos mecscsen például egymaga öt gólt szerezve ünnepelhette a többiekkel csapata kiütéses, 7–1-es győzelmét.
De lehet, a magyar drukkerek mégis inkább André Schembri nevére emlékeznek; a német Braunschweigtől a harmadosztályba kieső Carl Zeiss Jenának kölcsönadott csatár (Torghelle Sándorral éppen elkerülték egymást) két esztendeje kettőt vágott nekünk.
Habár a csapat kapitánya, Gilbert Agius röpke pisai kitérőtől eltekintve hű maradt a hazai bajnoksághoz, felejtsük el, hogy lelkes tanárember, benzinkutas, netán hentes alkotja a válogatott gerincét. A keret tagjai közül többen külföldi alacsonyabb osztályokban pallérozódtak, így a már hazatérő Luke Dimech Angliában gyűjtött tapasztalatokat, a kapus, Justin Haber pedig Görögországban.
Hogy mire lehetünk képesek ellenük? Nyilván mindenki azt várja, hogy válogatottunk két alkalommal is győzedelmeskedik, de azért egyvalamire lassan már aligha hivatkozhatunk – a papírformára…
