A tíz gól most már nem elég
Az utóbbi három mérkőzésen ötször volt eredményes Bogdan Apostu, a Nyíregyháza Spartacus csatára, aki a REAC elleni bajnokin (4–0) klasszikus mesterhármast ért el. Ruszlan Csernijenko után ő a második nyíregyházi futballista, akinek ez sikerült az élvonalban. A 26 éves támadó már a télen is meggyőzte Révész Attila klubmenedzsert arról, hogy helye van a csapatban, ám a szerződés aláírása előtt befutott egy, a nyíregyházinál kedvezőbb ajánlat az izraeli Bnei Sahnintól. Nem érezte azonban jól magát Izraelben, így fél év elteltével a felek újra egymásra találtak.
Saját felelősségére vállalta a játékot a REAC ellen. Hány gólt rúg, ha teljesen egészséges?
A pénteki edzésen egy ütközés után kificamodott a vállam, később a kórházban visszarakták a helyére – mondta Bogdan Apostu. – Valóban nagy rizikót vállaltam a pályára lépéssel. Sokat köszönhetek az orvosi stábnak és Feri Attila erőnléti edzőnek: fájdalomcsillapítókat és rögzítőkötést kaptam, de még így is a kínok kínját éltem át a kilencven perc alatt. Kifejezetten zavart játék közben a sérülés.
Akkor a gólok most valóban gyógyírt jelentettek önnek. Melyik találata tetszett a legjobban?
Az első, a második és a harmadik... Tudom, egyik sem volt szépségdíjas, de úgy vagyok vele, hogy inkább két csúnya gólt szerezzek, mint egy káprázatosat. Most három lett belőle. Amúgy a REAC elleni tripla nem a gólcsúcsom, a román élvonalban az UTA Arad színeiben lőttem már négyet is a legutóbbi bajnok, Bajnokok Ligája-főtáblás CFR Clujnak, és akadt már mesterhármasom is. Ami pedig a nyíregyházi céljaimat illeti: a rajt előtt egy interjúban azt ígértem, tíz góllal segítem a Szparit. Ennek a tervnek a felét már hat, sőt igazából három meccs alatt teljesítettem. Most már csalódott lennék, ha a bajnokság végén megrekednék tíz gólnál.
Lapunknak kilences osztályzatot ért a három gólja és a gólpassza. Négy találattal kiérdemelte volna a maximális tízest. Nem sajnálja, hogy a második félidei ziccerénél nem a biztosnak látszó befejezést, hanem a lesen álló Bárányos Zsoltot választotta?
Egyáltalán nem. Nem az a lényeg, hogy én hány gólt szerzek, hanem a csapat eredményessége a fontos. Ezen a meccsen én is kaptam két gólpasszt Bárányos Zsolttól, a kecskeméti találatom előtt is ő szolgált ki, úgyhogy van mit meghálálnom.
Góljai után rendre a kispad felé rohan, és Révész Attila klubmenedzser nyakába ugorva ünnepli a találatait.
A REAC elleni meccsen nemcsak a kispadnak hálálkodtam, hanem a lelátó VIP-részén ülő szüleimnek is. Nagyon boldog vagyok, hogy szemük láttára értem el a három találatot. Egyébként pedig valóban sokat köszönhetek a szakmai stábnak, hiszen élvezem a bizalmát, azok után is, hogy az első három meccs nem a legjobban sikerült számomra. Mégis újabb lehetőséget kaptam a bizonyításra, ami rengeteget jelent nekem.
