Ha abból indulunk ki, hogy a Győri ETO az UEFA-kupa-selejtező második körének első mérkőzésén csak 2–1-es vereséget szenvedett Stuttgartban, akkor a zöld-fehérek meglepetést is szerezhetnek a csütörtöki visszavágón. Ennek egyik módja, hogy Egervári Sándor csapata legalább egy alkalommal betalál német ellenfele kapujába, miközben a sajátját foggal-körömmel vigyázza, elütve nevesebb (és esélyesebb) ellenfelét a hőn áhított – nemkülönben arrafelé kötelezőnek vélt – továbbjutástól a csoportkörbe.
„Látatlanban kiegyeznék ezzel a lehetőséggel – nevetett Jäkl Antal, az ETO 37 esztendős labdarúgója, de mielőtt még bárki elkönyvelné az 1–0-s hazai győzelmet, a rutinos futballista nagyot sóhajtott: – Bárcsak ilyen
egyszerű lenne…!”
A problémák feltárását kezdjük a védelemmel, hiszen a VfB Stuttgart idegenben is a győrieknek esik, s az ETO-nak valahogyan át kell vészelnie az előre borítékolható vendégnyomást. Ahogy a tapasztalt középpályás fogalmazott: „Egy bekapott gól jelentősen csökkentené esélyeinket. Nem vitás, jobbak a németek, de most még harminc százalékot nyugodt szívvel adok a sikerünkre.”
Viszont sváb gól esetében a szám kínosan közelítene a nullához.
Bizakodásra ad okot, hogy a győriek szombaton a Kaposvár otthonában (1–0) hátul „nullára hozták” soros bajnokijukat (először ebben a szezonban!) – viszont nagy kár, hogy a belső védőpáros (a Bank István, Jäkl Antal duó) kényszerből, ad hoc jelleggel állt össze erre a találkozóra.
„Lehet, csütörtökön is az orvosok rakják össze a csapatot – engedett betekintést az öltöző falai közé a tapasztalt futballista. – Stark Péter szereplése bizonytalan még, ám remélem, hogy másik hátvédünknek, Zoran Supicsnak nincs nagyobb baja, vállalja a játékot, én pedig visszatérhetek a helyemre, a középpályára.”
Ott aztán Jäkl Antal két kiváló labdarúgóval, a török Yildiray Bastürkkel, valamint a cseh Jan Simákkal csatázhat. Emlékezzünk csak: utóbbival már idegenben is meggyűlt a baja – nem elsősorban a játéka miatt.
„A hazaiak közül mindenki sportszerű volt, olyanok is, akikből tán nem nézné ki az ember – számolt be élményeiről a játékos. – Például Jens Lehmann vagy Mario Gomez sem volt nagyképű, azonban Jan Simák szemtelenül viselkedett. Lehet, a sokszor emlegetett cseh–magyar ellentét miatt érezte úgy a középpályás, hogy többet engedhet meg magának…”
Amíg Győrben valóságos futball-láz tört ki a visszavágó előtt, a szurkolók pedig az 1–0-s győzelemben, a csodában s így a továbbjutásban bíznak, Debrecenben jóval visszafogottabb a hangulat.
„Önbizalomhiány... Egyértelműen emiatt vesztettünk Svájcban...”
Íme, a kulcsmondat. A Debrecen 4–1-re kapott ki az első találkozón a Young Boys ellen, és akkor nem lépett pályára Kerekes Zsombor. A Loki-szurkolók egyik legnagyobb kedvence a kispadról nézte csapata súlyos vereségét – és vergődését. Kívülről figyelve az önbizalomhiányt jelölte meg a kudarc okaként. De hogy mitől van ez, arra sem ő, sem a többi debreceni nem tudja a választ.
„Rengeteget beszélgettünk az edzések előtt és után – mondta Kerekes Zsombor. – De senki sem tudja megfejteni, mitől vagyunk rossz passzban, és mitől nincs önbizalmunk. Ráadásul a bajnokságban még nem kaptunk ki egyszer sem, úgyhogy a sikertelenséggel sem lehet semmit magyarázni. Amikor meghallottam a sorsolást, bevallom, megkönnyebültem, s azt mondtam magamban, ez a nekünk való ellenfél. Hozzáteszem, a Young Boysról sohasem hallottam, és a svájci futballtól sem vagyok elájulva. Továbbjutást vártam, vagy legalábbis azt, hogy pariban leszünk a svájciakkal. Sajnos nem így történt. Az első mecscsen szépen kipasszoltak bennünket, a mieink úgy rohangásztak a labda után, mint pók a falon. Nem csoda, hogy elfáradtak.”
A piros-fehéreknek persze elég lenne a 3–0-s győzelem is. Ez a bravúrnak számítana, s nagy kérdés: jelenlegi formájában képes lehet-e ilyen eredmény elérésére a DVSC? Mert azt bizony kijelenthetjük, hogy a Loki jelenlegi kerete nem annyira erős már, mint akár a négy évvel ezelőtti csapaté. Azóta rengeteget változott az öszszeállítás, és jól jellemzi a viszonyokat, hogy még mindig Kerekes Zsombor az egyik legnagyobb kedvenc.
A csatár, aki csütörtökön a visszavágón kulcsszerephez juthat.
„Nem tudom, hogy a kezdőcsapatban kapok-e helyet – folytatta Kerekes Zsombor. – De ha igen, mindent megteszek, hogy minél hamarabb előnyt szerezzünk. Sajnos már csak harminc százalék esélyünk van a továbbjutásra, de nekünk ezt a kicsit is meg kell ragadnunk. Bosszantott, hogy Svájcban nem léptem pályára, úgyhogy most nagyon várom, hogy bizonyíthassak a nemzetközi porondon is. Lehet, furcsa, amit mondok a négy egyes vereség után, de a Young Boys nem jobb csapat, mint a Debrecen.”
Csütörtök este ezt a pályán is bizonyítani lehet.