Szokásával ellentétben spor tosan elegánsan dirigálta végig a meccset. Fájdalom, az új szerelés nem hozott szerencsét: Hajdu János szövetségi kapitányként nyilatkozott a bronzmeccs után – ebbéli minőségében utoljára.
Csalódott?
Nem lehetek az – felelte a szakember. – Remekül játszottunk, egy-két kisebb hullámvölgytől eltekintve végig pariban voltunk Dél-Koreával, mi több, esélyünk is nyílt arra, hogy győzzünk.
Miért nem sikerült?
Egyrészt a már említett hullámvölgyek miatt, másrészt mindent eldöntött, hogy a végén a rivális kihasználta kettős emberelőnyét.
Hogyan jellemezné az orosz játékvezetők ténykedését?
Két kiváló bíró, akik híresek korrektségükről, de most mintha túl szigorúak lettek volna…
Még egyszer megkérdezem: csalódott?
Akkor megismétlem: nem lehetek az. Ha valaki a rajt előtt garantálja, hogy negyedikek leszünk, azt mondom, ne is játszszuk le a meccseket, menjünk gyorsan haza.
Nemsokára így is hazaérnek. Folytatja?
Nem. Németh András lemondását követően kényszermegoldásként vállaltam a kapitányságot, és már korábban jeleztem, az olimpia után átadom a helyem. Megtisztelő, hogy irányíthattam a válogatottat, hálás vagyok mindenért, amit közösen elértünk, de az igazat megvallva, örülök, hogy vége.
