A francia kézilabdázók viszik haza az utolsó aranyat Pekingből

Arra, hogy Franciaország bejut a döntőbe, sokan számítottak, ám hogy Izland is ott lesz a férfi kézilabdázók olimpiai tornájának záró mérkőzésén, talán a legvakmerőbb szigetországi fanatikusok sem gondoltak.

A finálé is szorosan indult: a meccs első negyedében a védekezés dominált, és fej-fej mellett haladt a két csapat – egészen 4–4-ig. Ezt követően azonban csak a franciák dobtak gólt öt percen át, méghozzá ötöt, s az előny birtokában pedig még jobban játszhatták a rájuk jellemző kivárásos, védekezésre koncentráló, gyors, illetve végigjátszott támadásokra épülő kézilabdát.

A szünetig megmaradt az ötgólos különbség (15–10), és a félidőben az izlandiaknak demoralizáló lehetett rápillantani a statisztikákra. A franciák mindössze hét lövést hibáztak, és ami kapura ment, kettő kivételével mind gól lett! Hreidar Gudmundsson és Björgvin Gustavsson két védésével szemben Thierry Omeyer kilencet mutathatott fel 30 perc alatt, ami majdnem 50 százalékot jelentett!

Cédric Burdet, Nikola Karabatic és Bertrand Gille csodálatosan játszott, míg a túloldalon Ólafur Stefansson és Arnór Atlason emelhető ki, ám melléjük nem zárkóztak fel a társak.

Claude Onesta válogatottja a második félidő elejére is odafigyelt, megtoldotta az ötöt még két góllal, és a második félidő nagy részében héttel is vezetett.

Jöttek a labdaszerzések (elsősorban Bertrand Gille és Didier Dinart révén), a szélen remekül rohamozott Luc Abalo – néha már-már pimasz megoldást választva szerzett gólt –, és amikor kellett, Michael Guigou is betalált.

Bertrand Gille-ék megérdemelten ugráltak a lefújás pillanatában, ám az északiak is minden dicséretet megérdemelnek. És valószínűleg a története negyedik ötkarikás érmét szerző – de az aranyra továbbra is hiába áhítozó – Izlandon sohasem fogják elfelejteni, ahogy az egyébként 114 kilós, marcona Sigfús Sigurdsson a könnyeit potyogtatja a mérkőzés után...

Le a kalappal mindkét csapat előtt!