A csoportmeccsek után elárulta, az utóbbi hetekben kétszer is gondolkodott a lemondáson. Most aligha töprengett ilyesmin.A csoportmeccsek után elárulta, az utóbbi hetekben kétszer is gondolkodott a lemondáson. Most aligha töprengett ilyesmin.
Ó, én minden vereség után fel akarok állni – nevetett fel Hajdu János. – Ha ne adj' Isten az oroszoktól kikapnánk, akkor majd újra felvetődik bennem, hogy én vagyok-e a megfelelő személy erre a posztra. Jelenleg semmi másra sem vágyom jobban, mint két győztes mérkőzésre. De kérdem én, hol az az egy?
Ha Oroszország ellen úgy játszik a csapat, ahogy Romániával szemben, akkor meglehet a siker?
Akkor igen. A negyeddöntő előtt azt mondtam, hogy ha lesz hat világklasszis teljesítmény a csapatunkban, nyerünk. Amint az eredmény bizonyítja, volt. Ennyi az oroszok ellen is elegendő lehet.
Néhány mondatot azért megér még a románok elleni diadal.
Nagyon sokat dolgoztunk azért, hogy a végén mi örülhessünk. Nem lózung, a csapat minden tagja hozzátett valamit a sikerhez, és kollégáimmal alaposan elemeztük a rivális játékát. Három mérkőzésén rágtuk végig magunkat, s kidolgoztuk a megfelelő taktikát. Ezt betartották a lányok.
Tehát nem történt csoda?
Még nem, de Oroszország legyőzése az lenne.
Pesszimista?
Annak tűnök? Dehogy vagyok az! Ahogy a csapat lebeg, bármi elképzelhető, s ne feledjük, jókora fórral indulunk az oroszokkal szemben.
Úgy döntött az IHF, hogy végig emberelőnyben játszhatnak?
Jó poén… Egyébként majdnem igaz. A magyar szurkolók támogatása egy pluszjátékossal. ér fel. Ezt a románok ellen tapasztaltuk.
A keddi csata előtt miről beszélt a lányoknak?
Semmi különösről. Csak dicsőségről, hazáról, pénzről, szerelemről és barátságról. No meg arról, hogy úgy készüljenek: életük meccsét vívják.
Az elődöntő előtt mit mond?
Úgy készüljenek, hogy életük meccsét vívják.
