Fodor Zoltánt nem mindennapi külsőségek között várták a családtagok, illetve a barátok. Huszonegy pólót készíttettek, amelyek elején – nyakában az ezüstéremmel – a dobogón álló 84 kilós kötöttfogású birkózó fényképe látható, hátul pedig a felirat, „Szép volt, Zoli!”
Miközben a többiek, például a még mindig szomorú, és a bírók felelősségét emlegető Lőrincz Tamás vagy éppen az utolsó két meccsén saját bevallása szerint is hibázó, és az elmaradt érem miatt bánkódó Bácsi Péter viszonylag hamar átjutott az újságírók hadán, Fodor szinte reménytelenül próbált a családjához férkőzni, mindenki szeretett volna legalább egy mondatot hallani az olimpiai ezüstérmestől.
„Jólesik a fogadtatás, és nem unom, hogy nyilatkoznom kell, csak nagyon szeretnék már a családommal lenni – mondta a ferencvárosi birkózó. – Már a verseny másnapján tudtam örülni az ezüstnek, elégedett vagyok a szereplésemmel. Természetesen lehetett volna jobb is, de nem bánkódom. A döntő azon múlott, hogy nem tudtam kivédekezni az utolsó fél percet. Amikor megláttam, hogy az utolsó menetben nekem kedvez a korong, nem hittem el, hogy megvan az arany.”
Fodor elmondta, nagyon jól érezte magát Pekingben, remek csapat tagjaként szerepelhetett az olimpián, és a birkózók mellett több más sportág képviselőivel is jóban voltak. A kérdéssel, hogy a várható szabályváltoztatások mennyire fekszenek neki, egyelőre nem akart foglalkozni, a közeljövővel kapcsolatban pedig megjegyezte, még nem tudja, miként alakul a programja, de ezt most nem is ő irányítja, hanem rábízza a családjára.
