
Foró: Reuters
Csak remélhetjük, hogy a bronzmérkőzés után boldogabb lesz Valkai Ágnes (balra) és Drávucz Rita.

Foró: Reuters
Csak remélhetjük, hogy a bronzmérkőzés után boldogabb lesz Valkai Ágnes (balra) és Drávucz Rita.
Nem titkoltan az aranyérem megszerzését tűzte ki célul az olimpia előtt
női vízilabda-válogatottunk, és ennek megfelelően játszott a csoportmérkőzések során – két győzelemmel és egy döntetlennel megnyerte a B jelű kvartettet, így egyből az elődöntőbe került.
Ott azonban jöttek a hollandok – akiket első csoportmérkőzésükön 11–9-re megvertek a magyar lányok –, és 8–7-re legyőzték a mieinket.
Zantleitner Krisztina elismerte, hogy keddi teljesítményük alapján nem érdemelték volna meg a döntőbe jutást:
„Jobbak voltak... Nem tudom, mi történt velünk, gyengén játszottunk” – mondta a meccs után a magyar csapat egyik legrutinosabb tagja.
Egy másik, sok nagy csatát megélt játékosunk,
Stieber Mercedes is nehezen tért napirendre a vereség fölött, de már az ausztrálok elleni bronzcsatára is előre tekintett.
„Az érzést, amit érzek, nem lehet szavakba önteni... Akartunk, nagyon akartunk, de nem ment. Jó lenne éremmel hazamenni, de nehéz, borzasztóan nehéz innen talpra állni – legalábbis most így érzem” – nyilatkozta Stieber, aki már az 1994-ben világbajnokságot nyerő válogatottnak is a tagja volt.
„Már nem lehetünk bajnokok...” – mondta a Godova Gábor csapatában alapembernek számító Valkai Ágnes, akinek ezúttal sajnos nem ment a góllövés, majd elpityeredett.
Primász Ágnes ugyancsak rettentően letört volt:
„Vigasztalhatatlan vagyok... Nagy lehetőség kapujában voltunk, ki tudja, lesz-e még ilyen alkalom...” – kesergett a hollandok elleni vesztes mérkőzésen két gólt vágó játékos.
Az egész csapatra jellemző letörtség érthető, ennek ellenére a lányoknak össze kell szedniük magukat csütörtökig, hiszen akkor játszanak a bronzéremért az ausztrál csapattal.
A hollandok elleni elődöntőről szóló tudósításunkat – benne Godova Gábor nyilatkozatával – erre a linkre kattintva tekinthetik meg.