Lionel Mes si nem hagy ki egyetlen fórumot sem, hogy megköszönje a Barcelona vezetőinek nemes gesztusát, amiért – bár megtehetnék – mégsem hívták haza az olimpiai tornáról. Nagyon úgy fest, hogy nem csupán a fenomenális, könnyűléptű minizseninek kell köszönetet mondania a katalán sztárklub vezérkarának, hanem az argentin futballvezetőségnek is.
Messi döntő szerepet játszott abban, hogy a címvédő válogatott a negyeddöntőben felülmúlta Hollandiát. A két nemzetnek a futballpályán ősidők óta van elszámolnivalója. Világbajnokságokon nemegyszer parázs, vérre menő csatában dőlt el a két rivális találkozója. 1974-ben a legjobb nyolc között a hollandok nyertek, négy év múlva a döntőben hazai pályán a dél-amerikaiak visszavágtak. Utoljára 1998-ban a franciaországi vb negyeddöntőjében meccseltek, akkor Ariel Ortega kiállítása után Dennis Bregkamp parádés gólja a brazilok elleni elődöntőt jelentette az oranje számára.
Most Pekingben szintén a szenvedve, több mint hetven percen keresztül emberelőnyben játszó, a hosszabbítás után Kamerunt 2–0-ra legyűrő (12 sárga és egy piros lap villant a találkozón), olimpián még sohasem diadalmaskodó ötszörös világbajnok várta, hogy kedden a finálé jogáért a hollandok vagy az ősi rivális argentinok lesznek-e az ellenfelei.
Messi már az elején gólt szerzett, addig volt háromnégy ziccerük a könnyedén játszó kék-fehéreknek, akik megnyugodtak, látván, hogy a hollandok semmi ellenállást sem mutatnak. Az elhamarkodott nyugalomra ráfizetett Sergio Batista társulata, feléledtek az európaiak, akik egy szabadrúgás után Otman Bakkal révén egyenlítettek. A második félidőben semmi sem változott, a 90. perc tájékán Messi, Royston Drenthe és Ryan Babel is eldönthette volna a továbbjutást. Mivel egyikük sem tette, következhetett a kétszer 15 perces hosszabbítás, amelyben Messi előbb Sergio Agüerót, majd Angel Di Maríát lepte meg kihagyhatatlan átadással. Az Atlético Madrid támadója még a kapusba lőtt, ám a Benfica csatára nem hibázott, jöhet a brazilok elleni „álomelődöntő”.
