Felsőtestükkel is ijesztgettek a török futballisták

Hogy van a füle? – kérdeztük Garami Józsefet a Fenerbahce szurkolóinak minden magyar labdaérintés után hallható őrületes füttykoncertje kapcsán.Hogy van a füle? – kérdeztük Garami Józsefet a Fenerbahce szurkolóinak minden magyar labdaérintés után hallható őrületes füttykoncertje kapcsán.

Volt hangzavar rendesen, de bárcsak ilyen hangulatú mérkőzéseken edződhetnének a magyar futballisták. Az éles füttyszó zaját, az ellenfelet támogató elképesztő buzdítás erejét meg kell tanulni semlegesíteni. Ha játékosaim több ilyen mérkőzésen léphetnének pályára, erősebbé, magabiztosabbá válnának.

A törökökön mindenesetre érződött az önbizalom.

Érződött és látszott is. Amikor a kezdés előtt az öltözőfolyosón felsorakozott a két csapat, a Fenerbahce egyik játékosa, Kazim Kazim a társaival ellentétben nem vette fel a mezét, hanem kihúzta magát, kinyomta a mellizmát, és úgy sétált végig előttünk, mint egy amerikai bokszoló. Noha az Európa-bajnoki meccseken láttam futballozni, nem gondoltam, hogy ilyen kitűnő fizikuma van – azt hittem, jóval kisebb termetű labdarúgó. De nyilván ennek a viselkedésének is pszichológiai oka volt, mindenesetre jól példázta, mennyire elégedettek magukkal a törökök.

Ismerjük el: van mire büszkének lenniük...

Bár tudtuk a meccs előtt is, bebizonyosodott: zsenik szerepelnek a Fenerben. Daniel Güiza csatárerényei csak a legjobb képességű támadóknál tapasztalhatóak, Roberto Carlos bal lábát nem kell bemutatni, ám engem mégis Kazim Kazim és a brazil Alex játéka nyűgözött le. Nem érdemes kertelni: ez a két játékos túl nagy falat fiataljaink számára. A török szélső gyorsaságával nem tudtunk mit kezdeni, Alex mozgásai, ritmusváltásai pedig oktatófilmbe illő mozdulatok. Mindemellett azt mondom, fegyelmezettek voltunk, visszaálltunk, amikor a hazaiak építették az akcióikat, és belső védőkettősünk stabilan futballozott.

Támadójátékunkkal viszont aligha lehet elégedett.

Sajnos csatárunk, Urbán Gábor erejéből csak a birkózásra futotta. Elöl képtelenek voltunk megtartani a labdát, az ellenfél térfelén mindössze másodpercekig tudtuk birtokolni. A minőségi rivális ellen pedig enélkül nem lehet ziccerbe kerülni.

Magyarán Kanta József nélkül vérszegény az MTK támadófutballja?

Más, az biztos. De ha már rákérdezett: Kanta József immár amellett, hogy karmestere ennek a társaságnak, szellemi vezére is a fiúknak. Sajnálom, hogy nem bevethető, mert látható volt, hogy a Fenerbahce a pálya közepén hagyott volna kibontakozni bennünket, és egy Kanta képességű futballista ezt ki tudja használni. Éppen ezért a visszavágón megpróbálunk támadóbb szellemben fellépni, talán a középpályát megerősítem az akciókat jobban segíteni tudó labdarúgóval. Persze ez a taktika is magában hordozza a veszélyt, mert a törökök villámgyorsak, és a kontraakcióik esetleg még hatékonyabbak lesznek, mint a hazai pályán mutatott türelmes, rövid passzos játékuk.

Sűrű a programjuk az elkövetkező napokban: vasárnap a Honvéd ellen, szerdán a visszavágón kell pályára lépniük. Nem tervezi, hogy az U19-es válogatottban szereplő MTK-futballistákkal frissíti fel keretét?

Talán most jött el az ideje annak, hogy egyik-másik ifjút megpróbáljuk beépíteni, legalábbis a keret közelébe tenni. Eddig azért volt nehézkes ez a törekvés, mert a szezon nagy részében a különféle edzőtáborok miatt nem volt módunk huzamosabb ideig figyelni a teljesítményüket. Majd meglátjuk a következő hetekben, mit lehet kezdeni fiatal tehetségeinkkel. Egy biztos: mind a Honvéd, mind a Fenerbahce elleni meccsen várható változás.