„Nemigen értjük, miért ilyen óvatos...” – tett pontot a röpke
diskurzus végére Tunc Elibol. Az egyik török kereskedelmi csatorna sportriporterének a Newcastle-től 3.5 millió euróért hazaédesgetett Emre Belözoglu nyilatkozatához fűzött megjegyzésének előélete van. A középpályás a szokásos udvariassági körökön túl – egy bajnokcsapatot, érkezzen a futballglóbusz bármelyik zugából, respektálni illik – a múltba révedve figyelmeztette a török sajtó képviselőit: ostobaság lenne a török néplélekre jellemző vehemenciával eleve „leírni” a szerdán Isztambulban fellépő MTK-t, amely 1999-ben az UEFA-kupában megleckéztette (összesítésben 2–0) az az idő tájt is esélyesebb Boszporusz-parti szupercsapatot.
A kollektív emlékezet mellesleg török sajátosság: a brazil légió (Edu, Alex, Roberto Carlos) vagy a spanyol kontingens tagjainak – élén az Európa-bajnok Luis Aragonés vezetőedzővel – eszébe sem jut, hogy a történelem ismétli önmagát.
Míg Emre Hunyadival fenyeget, a sajtósok a magyar labdarúgás megannyi „Mohácsa”, az utóbbi évtizedek eredménytelensége alapján jelzik: a föld kvázi letérne röppályájáról, ha a BL harmadik selejtezőkörébe nem a török bajnok lépne be.
