legutóbb az NB II Keleti csoportjában szereplő Ferencvárosnál dolgozott, most nincs csapata, de profizmusát, futballszeretetét ismerve tökéletesen képben van.
„Azt szokták mondani, hogy a remény hal meg utoljára, így én is bízom abban, hogy jobb lesz a bajnokság, mint tavaly. Látszik, hogy csaknem minden klub erőlködik, pénzt áldoz arra, hogy jobb, erősebb kerete legyen, mint volt tavaly ilyenkor. A pénz meghatároz mindent, de legalább ennyire fontos a koncepció egy klubnál. Ha valahol tudják, mit akarnak, és ehhez megvan a háttér, lehet eredményt produkálni. Vannak, akik a fiatalokra esküsznek, lásd az MTK-t, van, ahol a külföldiek szerződtetésére esküsznek, mint például Diósgyőrben vagy Zalaegerszegen. Sajnos az utóbbi módi a jellemzőbb, de ettől még lehet jó a csapat. Nagy kérdés, milyen kategóriájú idegenlégiósokat szerződtetnek, de ez majd szezon közben derül ki. S hogy miért várok egyértelműen előrelépést? Azért, mert az előző évad bekerülhetett volna a Guinnessrekordok könyvébe, ugyanis sehol a világon nem fordult elő, hogy az első osztályból kizárjanak egy csapatot, egy másik pedig még a szezon közben kijelentse, ha nem esik ki, akkor sem vállalja az NB I-et. Ilyen, remélem, most nem fordul elő. Azt várom, hogy az MTK, a Debrecen és az Újpest mellé felzárkózzon a Győr is. Nekem a Fehérvár, a Zalaegerszeg és a Honvéd egyelőre kérdőjel, nem tudom, ezek a csapatok mire lesznek képesek. Hátul a Siófok és a REAC végezhet, de ez csak a papírforma, az élet alaposan rácáfolhat. Sajnos az erőlködés csak itthon hozhat eredményt, a nemzetközi porondon csak olyan magyar klubnak lehetne esélye, ahol hazai éljátékosok, no meg válogatott szintű külföldi légiósok szerepelnek. A válogatott esetében pedig ősszel jön az igazi erőpróba, a tétmeccseken dől majd el, a mi gyerekeink felveszik-e a ritmust.”
