Kokó új otthonra talált

Mivel családos ember, Kovács Zoltán egyelőre nem költözött Győrbe, inkább mindennap lejár autóval új csapata edzésére. Még albérlete sincs, de akkor sem kell a szabad ég alatt éjszakáznia, ha a napi program elhúzódik.

„Még nem vettem éves autópálya-matricát, egyelőre havival járok, de januárban már olyat vásárolok – mondta a futballista. – Sokat járok kocsival, de a győri szerződés nekem nem kirándulás, nem is levezetés. Ha itt kell maradnom a városban, akkor korábbi csapattársamnál, Tokody Tibornál vagy az ETO kollégiumában alszom. A győri akadémistákkal még nem találkoztam, de a szurkolókkal annál többször.”

A drukkerek nagyon fontosak voltak a Megyeri úton Kovács Zoltán számára. Ez persze természetes, hiszen a lilafehérek legnépszerűbb játékosa volt, akit, úgy tűnik, Győrben is hamar megkedvelnek a fanatikusok.

„Kedvesen fogadtak – folytatta a játékos. – Bármerre járok a

városban, mindig rám köszön valaki, és a csapat múlt heti nyílt edzésén is tapasztaltam a szeretetet. Ugyanezt érzem az öltözőben és az egész klubnál is. Persze minden második drukker megemlíti az Újpestet, de ez természetes. Igaz, összefutottam már a helyi lila-fehér drukkerekkel is. Nyilván az igazi hangulatot majd a tétmeccseken tudom lemérni, de már most világos, hogy remek a stadion atmoszférája. Nekem azonban nem az a célom, hogy rólam énekeljenek a drukkerek, hanem az, hogy bizonyítsak.”

Kovács Zoltán futballozott az MTK-ban, a BVSC-ben, Pécsett, a görög PAOK Szalonikiben, a francia Chateauroux-ban, a kínai Sencsenben és persze az Újpestben. Karrierje több mint másfél évtizede kezdődött. Nyáron, amikor elküldték az Újpesttől, megtehette volna, hogy befejezi pályafutását.

Vajon mi lehet a célja a Győrrel?

„Nagy terveket szövöget ez a valóban profi klub – mondta a támadó. – A háttérre, a támogatásra nem panaszkodhatom, és a szakmai irányítás is tökéletes. Olyan emberek vesznek körül, akiket nagyra tartok. Professzionális, ám mégis családias, otthonos klub az ETO, amellyel jelentős célokat kell megvalósítanunk, és ez erős motivációt jelent.”

A csatárnak csak egyetlen problémája van: nem ő az egyetlen Kovács Zoltán az ETO-ban.

Félreértés ne essék, semmi problémája sincs névrokonával, csak a megkülönböztetés zavaró kissé…

„A tízes mezt nekem adták, és a névvel kapcsolatban szintén én dönthettem – magyarázta a játékos. – A koromnál fogva én lettem az egyes, de annak egyikünk sem örül igazán, hogy így kell minket megkülönböztetni. Ezért a dresszeken nem használjuk majd a megjelöltést. Az én hátamon a vezetéknév után lesz egy z betű, Zolién pedig nem. Ez sokkal emberibb, és erre Győrben külön odafigyelnek. Tudják, hogy profik vagyunk, nem sorszámozott gépek.”