a négy közé jutásért, ami azt jelentené, egy elődöntősünk biztosan lesz. Egy pedig biztosan kiesik, nem szoktunk örülni az ilyen helyzeteknek.
„Nem nagyon örülnék, ha egymás ellen kellene vívnunk a negyeddöntőt - folytatja a kétszeres vb-bronzérmes. – Legszívesebben csak a legvégén, az első helyért kerülnék szembe egy másik magyarral. Ha már eljutunk a legjobb nyolc közé, mindanynyian szeretnénk egy érmet, de ha mondjuk az elődöntőben öszszekerülünk, csak az egyikünknek lesz biztosan, a másik még a negyedik helyen is kiköthet.”
Ráférne már a női tőr mezőnyére, hogy eljöjjön a változás és az áttörés éve, lehetőleg a magyarok tőrétől, mert a versenyszámban olimpiák óta mintha megállt volna az idő (igaz, ez nem ritkaság a vívásban). Giovanna Trillini, az 1992es bajnok még most is aranyesélyes, Valentina Vezzalival azóta is kibéreltek maguknak két helyet minden olimpia dobogóján, más nemzetből csak egyetegyet engedtek oda.
Most legalább két másikat, Mohamed Aidát és Knapek Edinát is boldogan látnánk rajta, de ha az egyik Varga Gabriella lesz, ugyanúgy örülünk majd.
