Az első gyanús jel: török családi limuzinok hajtanak velünk szembe, a kocsiban ülők bőszen mutogatnak és magyaráznak a forgalomirányító rendőröknek – akiket persze a legkevésbé sem hat meg a muszlim protestálás. Behajtani tilos – nekik.
Minket beengednek a Fischhofgasséra, a Franz Horr Stadion utcájába, közvetlenül tíz rabomobil után – cirka háromezer török szurkoló karmaiba… Fatih Terim, a bécsi hadvezér horvátok ellen győztes hadát két napja nem látta sem újságíró, sem szurkoló, a kivételes érdeklődés a szenzációs diadal kapcsán érthető, sőt kalkulálható volt, csupán a helyi szervezők nem számoltak vele.
Kevés a biztonsági ember, még kevesebb a rendőr, egy-egy százméteres kerítésszakaszra egyetlen neonzöld mellényes steward jut. A feltüzelt kölykök kedvenc szórakozása a kerítés rángatása, illetve annak elhitetése, hogy a következő másodpercben valóban átlendülnek a palánkon. A szerencsétlen „őrszem” kis híján infarktust kap – már tudja, mire gondolt 1552ben, az ostromok előestéjén Egerben Dobó István: mi lesz, ha áttörnek?
A szélütés minket is kerülget. Az egyik rendőrtől azt az információt kapjuk, hogy az UEFA SMS-e téves szöveggel került ki, Hakan Baltát nem csupán a drukkerek, mi sem láthatjuk, nemhogy harminc, egyetlen percre sem.
Ergo: a tréning zárt kapus.
Száz méterrel odébb már nem az. Legalábbis a következő bejáratnál posztoló fiatalember ezt tudatja velünk, de arról fogalma sincs, hol juthatunk be a „védett” zónába, a kerítés túloldalára. Nála nem, mondja, ha kinyitja az ajtót, beözönlenek a szurkolók.
Tovább.
A nyakunkban lógó akkreditációs kártya felkelti néhány tizenéves érdeklődését. Van, aki a tartalékot kérné el tőlünk (nincs), a másik azt javasolja, adjuk kölcsön „ezt”, húsz perc múlva visszahozza. A legkorrektebb ajánlat egy zöld szemű kölyöktől érkezik, ötven eurót ajánl a passért. A döntő után megkeressük…
Rést viszont továbbra sem találunk: a zászlókat lobogtató, rémisztő hangerőn „Türkye, Türkye!”-t üvöltő tömegen képtelenség átvergődni. Ha eredetileg nyitott is volt az edzés, biztonsági okokból már nem az. Egyébként le is jár az „ígért” fél óra.
Mivel a stadiont éppen átépítik, a betontömbök között ittott rálátni a pálya egy-egy csücskére. Hiába keressük a legnagyobb zsugást, Nihatot, nem találjuk. Sőt ezen az Eb-n ne is keresse senki, mert hazautazott, a horvátok ellen combsérülést szenvedő futballista várhatóan hathetes pihenőre kényszerül.
S mivel ő nem az első török áldozata az Eb-nek, továbbá jó néhány eltiltottja is van Fatih Terimnek, a kapitány talán nem is tréfának szánta, amikor azt mondta: lehet, hogy Tolgát, a válogatott harmadik számú kapusát is beveti a németek ellen – mezőnyjátékosként.