Sok jó holland kis helyen

Lesznek-e az oroszokból „Kelet Európa hollandjai”? Ha szombat este legyőzik az igazi hollandokat, bizonyosan – és nem pusztán azért, mert szövetségi kapitányuk történetesen holland, Guus Hiddink. Inkább azért, mert a sikerhez nyilvánvalóan azt a gyors és ötletes támadójátékot kell játszaniuk, amelyet az eddigi legjobb Eb-meccsükön, a svédek ellen produkáltak – s amely némiképp emlékeztetett arra a futballra, amellyel a hollandok tönkrevertek két világbajnokot, és az Eb egyik fő esélyesévé léptek elő.

Dacára a hasonlóságoknak, egyelőre nem lenne szerencsés összemosni a két csapatot, mert amíg két fontos mérkőzésükön a hollandok hidegvérrel használták ki gólhelyzeteiket, az oroszok „két kézzel szórták a pénzt”. Igaz persze az is, hogy az első találkozón kapott hatalmas pofon után Oroszország képes volt talpra állni, és meglepetésszerű továbbjutásával olyan lelki pluszra tett szert, amellyel hegyeket lehet megmozgatni.

„Játékosaim tiszteletet vívtak ki maguknak azzal, hogy a nagy tét ellenére képesek voltak szívből játszani a futballt. Mivel Hollandia ugyanilyen módon toborzott híveket magának, kiváló mérkőzésre van kilátás – mondta Hiddink, aki a csata előestéjén tartott sajtótájékoztatón természetesen nem úszta meg a nemzetiségére vonatkozó kérdést sem. – Igen, szombaton én leszek a legnagyobb áruló…” A láthatóan jókedvű, három nyelven (holland, angol, német) valóságos show-t rendező mágus igyekezett végig csipkelődő partnere lenni a vele szemben ülőknek („Nem biztos, hogy tud rá válaszolni…”, „Jó, akkor nem válaszolok!”), és ha nem szorít az idő (fél hatkor nyilatkozatok, hatkor már edzés), talán reggelig is kihúzza a pulpituson. Legfeljebb karikás szemmel ment volna Edwin van der Sar talán utolsó válogatott mérkőzésére. Azért fontos éppen a kapust kiemelni, mert annak idején Hiddink indította el válogatott karrierjét, és lehet, hogy most ő vet véget a holland rekordot jelentő 128. fellépésére készülő Van der Sar oranje-pályafutásának.

„Tisztelem és kedvelem Edwint, óriási karrier áll mögötte, és nem kívánok neki rosszat. Remélem, ellenünk is ragyogóan véd majd, de azért mi örülünk a végén” – mondta Hiddink.

A holland tréner felelevenítette, hogy Van der Sar mellett egy nem kisebb nevet is ő indított el az úton: Marco van Bastent. Hajdan ő volt az első, aki beszélt a háromszoros aranylabdásnak a szövetség edzői gyorstalpalójáról (a válogatott futballisták hat év helyett néhány hónap alatt licenchez juthatnak), de a mai holland kapitány neki még nemet mondott. Azóta viszont „megjött az esze”, és ma már olyan együttese van, hogy félni kell tőle.

„Ha valaki azt látja, hogy olyan csapat vár rá, amely előtte mindenkit fenéken billentett, joggal tart tőle – reflektált erre Hiddink, de lát okot a bizakodásra. – Sokat változtunk az elmúlt időszakban. Játékosállományban és stílusban is. Csak amíg a hollandoknak a mostani játékuk az alap, gyerekkoruktól ezt tanulják, addig mi importáltuk stílusunkat. Meglátjuk, hogy a hazai vagy az import a jobb.”

Ami Van Bastent illeti, a holland kapitány is elismeréssel szólt idősebb kollégája csapatáról, ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy „kezelhetőnek” tartja a problémát. „Meg kell néznünk, mivel törték meg őket a spanyolok, és be kell bifláznunk a leckét” – mondta, és talán a látottak fényében döntött Arjen Robben kezdőbe jelöléséről. Ne feledjük, az oranje alapcsapatának többsége egy teljes hetet pihenhetett az összecsapásra, ami egy mérkőzéssorozat derekán jelentős előnynek minősül.

Mint ismert, a hollandok háza táján a kitűnő eredmények dacára kicsit alábbhagyott az öröm, Khalid Boulahrouz koraszülött kislányának halála az egész stábot megviselte. A hátvéd rendkívüli kimenőt kapott, ám a negyeddöntőben szeretne ismét pályára lépni. A narancsosok vele együtt remélik: a szombati mérkőzésen kizárólag a gyászkarszalag kelt majd szomorúságot a holland szívekben.