„Nem fociztak le minket”

Egy – természetesen német – szállóige szerint, ha a National elf Ausztriával találkozik, már a mérkőzés előtt jár egykét vigasztaló szó az osztrák szurkolóknak: a vereségekhez hozzászoktak ugyan, de nem a németektől elszenvedett csapásokhoz. Ennek ismeretében nincs mit csodálkozni azon, hogy a meccs utáni este húsz osztrák szurkolót őrizetbe vettek azok közül, akik Bécsben összetűzésbe keveredtek a német drukkerekkel. Ezt megelőzően az Ernst Happel Stadion közönsége viszont úgy intett búcsút a stadionban kilenc mérkőzés óta nyeretlen válogatott játékosainak, köztük az osztrák-magyar kettős állampolgár Garics Györgynek, mintha a rendezés elnyerése óta tartó meséhez az együttes újabb fejezetet írt volna.

A szurkolói túlkapások az ellenfélnek szóltak, önöktől a bécsi közönség tulajdonképpen barátságosan vált el. Volt reális esély ennél jobb eredményre?

Történelmet írhattunk volna, hiszen a lengyelek elleni mérkőzésen ziccereket hibáztunk el, és testközelből a német válogatott sem tűnt verhetetlennek, habár ellene nem tudtunk olyan tiszta helyzeteket kidolgozni, mint a lengyelekkel szemben – elegyítette a vágyat a valósággal a Napoli magyar védője. – Az Európa-bajnokság előtti negatív véleményekre és a kishitű megjegyzésekre rácáfoltunk, nem fociztak le minket, lépést tartottunk a riválisokkal. A kieséssel nem áll meg az élet, a világbajnoki selejtezőkön bizonyítani tudjuk, hogy nem csupán rendezőként osztanak nekünk lapot ilyen tornán. Ott lehetünk DélAfrikában. Miért is ne?

Csatárok nélkül nehéz… Furcsán hangzik a vébédöntős szereplés emlegetése.

Természetesen más körülmények között kell helytállnunk, a selejtezősorozatban nem játszhat mindig otthon a csapat.

A közönség elbúcsúzott önöktől, az öltözőből kiköltöztek. Hickersberger kapitány mit mondott zárszóként?

Nem nagyon tudott mit mondani: csalódott volt, mert nem sikerült megszakítanunk ezt az iszonyatos, harminc éve tartó negatív szériát. Az osztrák válogatott három évtizede nyeretlen tétmérkőzésen a németek ellen. De legközelebb elkapjuk őket!

Lenyűgöző optimizmus.

Részt vehettem az Európabajnokságon, és a saját mércém szerint jó teljesítményt nyújtottam. A kiesés tény, és nem kellemes élmény, de ebből a tornából építkezni lehet. És kell is. Védőként és középpályásként egyaránt megmutattam, mire vagyok képes. Azt hiszem, nem hátrány, ha az ember több poszton bevethető.

A Napoli a hírek szerint mégis kölcsönadná a Serie A-ba most visszajutó Chievónak.

Erről semmit sem tudok. Szerződés köt a Napolihoz, ez fix pont. A szombathelyi pihenő alatt alighanem eldől a sorsom.

Ausztria tovább követi a trendet, és újabb játékosokat honosít?

Nem tudom. Miért kérdezik?

Mert a tornán a társrendező legjobbja egy török és egy magyar futballista volt.

Az elismerést köszönöm Ümit Korkmaz nevében is. Ausztria talán nem miattunk esett ki, de a továbbjutás sem pusztán a kettőnk érdeme lett volna.