A biztonság a legfontosabb

Két nappal az események után már beszélhet a Szarajevóban történtekről?Két nappal az események után már beszélhet a Szarajevóban történtekről?

A hivatalos jelentésemet hétfőn elküldtem az EHF-nek, s ebből persze nem idézhetek, de a magánvéleményemet elmondhatom. Remek hangulatú meccs zajlott a botrány kirobbanásáig. Semmi gond sem volt a játékosokkal, ők nem tehettek a küzdelem félbeszakadásáról. A két szövetség képviselői, a szakvezetők is baráti légkörben beszélgettek a találkozó előtt.

Miért döntött úgy, hogy félbeszakítja a mérkőzést?

A részletes szakmai indoklás a jelentésemben van, de általában azt mondhatom, hogy a játék megszakadásának pillanatától telefonkapcsolatban álltam az EHF bécsi versenyirodájának vezetőjével, Markus Glaserrel. A legfontosabb célunk a találkozó befejezése volt, és ezért a helyi szervezőknek rendet kellett volna tenni a teremben. A biztonsági erők és a rendőrök a körülményekhez képest jól végezték a dolgukat, mert a pályára nem tódulhattak be a rendkívül indulatos nézők, akik azonban különböző tárgyak bedobálásával megakasztották a játékot.

Ez volt az oka annak, hogy nem folytatódott a meccs?

Vártuk a nézőtéri kedélyek lecsillapodását, de a kényszerszünet végén úgy láttam, ha a csapatok vissza is jönnek a pályára, nem garantálható a játékosok egészsége és biztonsága. Pedig ez a legfontosabb.

A bosnyák lapok azt írták, a magyarok nem voltak hajlandóak visszatérni a pályára.

Én végeztem a munkámat, mindkét csapattal tudattam, ha a körülmények megengedik, le kell játszani a maradék tíz percet. Ha nem oldottam volna meg ezt a helyzetet, akkor nem végeztem volna jól a feladatomat. A mérkőzést be kellett rekeszteni.