Felgyorsított, és győzött a Veszprém (folytatás)

gesek. Ünnepelni nem volt sok okuk, legfeljebb Perics javuló játéka szerzett örömet nekik.

Az MKB ébredezni kezdett, Iváncsik Gergő három kihagyott helyzet után hármat belőtt, majd a vezérszerephez jutó Eklemovics Nikola és Gál Gyula találataival már négygólos lett a hazaiak előnye.

A félidő közepétől az MKB védelmét nem tudta áttörni a lelassuló Pick, ráadásul támadásban is fegyelmezettebbé és pontosabbá vált a hazai gárda.

A csata szinte minden pillanatában szólhatott volna a bírói síp, hiszen a test test elleni ütközések roppant gorombák voltak. A bírók engedték a kemény játékot, s igyekeztek kordában tartani az indulatokat. Az elbizonytalanodó szegediek lendülete elfogyott, Pérez Carlos, Eklemovics és Iváncsik Gergő pedig szétzilálta a szegedi védelmet. Perics ismét vezéregyénisége volt a már rendre hét góllal vezető csapatának, de a másik oldalon Puljezevics Nenad is igyekezett, ám előtte nem zárt szorosan a védőfal.

A vendégeknél Vladimir Oszmajics, Zvizej és Andjelkovics használta ki a könnyelműsködni kezdő veszprémiek hibáit. Az MKB KEK-győzteseinek több felelőtlenül ellőtt labdája után vérszemet kapott a Pick. Harmadik kétperces büntetése miatt végleg kivált a harcból Oszmajics, s ez súlyos érvágás volt a Szegednek. Főleg azért, mert Krivokapics Milorad és Adrian Petrea visszafogottabban kézilabdázott, Andjelkovics pedig egyedül nehezen tudta tartani csapatát támadásban.

A kemény ütközéseknél többször felizzott az amúgy is forró hangulat, aztán Marko Vujin és Andjelkovics összeszólalkozott, de nem bántották egymást. Következő lövése után Vujin a földre huppant (ott is maradt, mert fájt a sérült bordája).

Amikor elcsitultak a harcos indulatok, továbbra is érvényesült a Veszprém lendülete, és a hajrában csak az maradt a kérdés, hány góllal nyer az MKB. A veszprémiek Perics, a végén belelendülő Iváncsik Tamás, Gál, Vujin és Eklemovics kiemelkedő teljesítményének, valamint remek védekezésének köszönhetően szereztek előnyt.