Vas-akarat: aranyérem

Gratuláltak már önnek a bajnoki címhez?Gratuláltak már önnek a bajnoki címhez?

Még nem – felelte Csertői Aurél.

Akkor hadd legyek az első.

Ha nem haragszik, ma még elhárítanám. Egyrészt a hátralevő három meccsből egyet meg kell nyernünk ahhoz, hogy miénk legyen az arany, másrészt babonás ember lévén nem szeretek előre inni a medve bőrére. De ha szombat este legyőzzük a Soroksárt, boldogan fogadom az elismeréseket.

Pontosítsunk: ha a Felcsút nem szerez kilenc pontot, a Haladás mind a három mérkőzését elveszítheti, akkor is az élen zár.

Tisztában vagyok ezzel, csakhogy jobban örülnék, ha nem a rivális botlásának, hanem újabb győzelmünknek köszönhetően válna biztossá az elsőségünk. Mindamellett jó érzés, hogy huszonhét forduló alatt eljutottunk odáig: ezt a bajnokságot csak mi bukhatjuk el.

Gondolta volna?

Még legszebb álmaimban sem. Ha valamire gondoltam a rajt előtt, az az volt, hogy a legvégéig szoros lesz a verseny. Azt természetesen nem bánom, hogy – reményeim szerint – az utolsó, uram bocsá’, az utolsó előtti játéknapon már nem lesz ok a körömrágásra.

A Haladás ennyire jó, vagy a vetélytársak ennyire rosszak?

Szeretném azt hinni, hogy mi vagyunk ennyire jók. Igaz, a szintén feljutásra aspiráló ellenfeleink többet hibáztak a vártnál, és ezzel megkönnyítették a dolgunkat. Ettől függetlenül amondó vagyok: ha az eddig begyűjtött hatvannégy ponthoz még kilencet hozzáteszünk, azzal ragyogó szezonra tehetjük fel a koronát.

Akadt-e fordulópontja az idénynek?

Akkor lehetett volna, ha a többiek közelebb tudnak hozzánk kerülni.

Az elmúlt hetekben két fontos mérkőzést is a hajrában nyertek meg: a Pécset a nyolcvanhetedik, a Gyirmótot a kilencvenkettedik percben lőtt góllal verték meg. Szerencséjük volt?

Ne feledjük, jó csapatnak van szerencséje. Az ilyen jellegű támogatásra rá kell szolgálni, és úgy vélem, az addig, illetve az azóta mutatott teljesítményünkkel kiérdemeltük, hogy Fortuna istenasszony a kegyeibe fogadjon minket. Azt azért hozzátenném, nem jutottunk volna idáig, ha nem lenne stabil, ha nem lenne kondicionálisan jó állapotban, ha nem lenne rendkívül elszánt napjaink Haladása.

Hogy érzi, az elmúlt esztendőben többet öregedett egy évnél?

Nincs okom panaszra, jól érzem magam a bőrömben. Állítom, sokkal rosszabb állapotban lennék, ha az életemből hiányozna a szakmámmal járó stressz.

Az eddigi – rövid, ám sikeresnek mondható – edzői pályafutásában hová helyezné az NB II-es bajnoki címet?

Hogy mit?

Az NB II-es bajnoki címet. Tudomásom szerint még nem húzták meg a vonalat alattunk.

Rendben: tegyük fel, a Felcsút nem taszítja le a Halit az első helyről. Ha ez így lesz, akkor az eddigi – rövid, ám sikeresnek mondható – edzői pályafutásában hová helyezné az NB II-es bajnoki címet?

Az élre! Első helyen végezni minden szinten nehéz, akinek sikerül, büszke lehet magára.

Van összehasonlítási alapja: a Fehérvárt Magyar Kupa-győzelemre vezette.

Az sem volt egyszerű feladat. Kiemelkedő produkció szükségeltetett ahhoz is. Úgyhogy a képzeletbeli dobogón jól megfér majd egymás mellett a két diadal – persze a Haladás aranyérméről egyelőre csak feltételes módban beszélek.

Ha erősebbnek bizonyulnak a Soroksárnál, napokon belül kijelentő módra válthat. Apropó, szebb szombatot kívánni sem lehetne:

a Rohonci úton fogadják a már kieső ellenfelüket. A pezsgőket behűtötték már?

Legfeljebb a szurkolók. A játékosok nem állnak, nem állhatnak úgy a meccshez, hogy gáláznak, aztán kezdődhet az ünneplés. Ha lekezelnénk a Soroksárt, megbosszulná magát. Ugyanakkor nem tartok ettől, mert a csapat morálja eddig sem hagyott kívánnivalót maga után, és ez miért éppen a legfontosabb pillanatokban változna meg? Ha maximálisan odatesszük magunkat, ha az első perctől az utolsóig koncentrálunk, legyőzhetjük a Soroksárt. Sőt akkor le is győzzük!

Visszafogottságát megértem, de annyit ki merne jelenteni, hogy a Nyugati csoportban nincs jobb a Haladásnál?

Nincs – legalábbis jelen állás szerint.