Sok sérülés, kevés rutin

Pedig a Nati már kétszer is ott tolongott a tűz közelében. Az 1996-os bemutatkozása kiválóan sikerült (1–1 a házigazda Angliával), azonban a hollandok és a skótok elleni fellépés már szerzett gól nélküli vereséggel zárult. A következő, 2004-es részvétel is iksszel indult, ezúttal a horvátok ellen, aztán következett a „szokásos” két vereség az esélyesebb angol és francia válogatottal szemben. Az idén, hazai környezetben meg kell születnie az első győzelemnek, másképp szinte lehetetlen teljesíteni a nem titkolt célt, a negyeddöntőbe jutást.

Nem könnyű küldetés. Amennyire büszkék lehetnek a svájciak a magas színvonalú külföldi bajnokságokban edződő légiósaikra, olyannyira bánkódhatnak, hogy e topligák testet-lelket próbára tevő darálója törvényszerűen „bekapja” az ő embereiket is. Aminek esetükben nagy lehet az ára.

Nem a Nati felkészülési eredményei szolgáltatták az első bizonyítékot arra, hogy az ilyen kis ország válogatottjának kispadja meglehetősen rövid.

Jó időre a partvonalon kívülre került például a tapasztalt gólzsák, a Dortmundban játszó Alexander Frei, de ő kezdi visszanyerni formáját, a Bundesliga legutóbbi fordulójában a Stuttgartnak kétszer is beköszönt. Az Osasunát erősítő Xavier Margairaz rosszabbul járt, őt februárban érte súlyos térdsérülés, műtötték, és csak néző lehet az Eb-n. Sokáig biztosnak tűnt, hogy Patrick Müllerre is hasonló sors vár, de az ő alagútja végén felderengett egy halvány reménysugár. A télen térdszalagszakadást szenvedő középső védő gyorsabban gyógyult a vártnál, már elkezdhette az edzéseket a Lyonban, és az előttünk álló hétvégét tűzte ki maga elé utolsó határidőnek.

„Ha most beférek a Lyon tartalékcsapatába, még ott lehetek az Európa-bajnokságon.

Azután, hogy decemberben lehetetlennek tartottam a részvételt, ez nagy előrelépés. De lehet, hogy nem elég nagy” – érzékeltette különleges helyzetét a 31 éves játékos, akinek azt is emésztgetnie kell, hogy a francia bajn o k nem kívánja meghosszabbítani szerződését.

Odahaza persze tárt karokkal várják klub- és válogatott szinten egyaránt. Utóbbira kézenfekvő a magyarázat: az egyre termelékenyebb svájci utánpótlás kiváló képességű fiatalokat bocsátott Jakob „Köbi” Kuhn szövetségi kapitány rendelkezésére, csakhogy az Ebhez fogható nagy tornán kulcsfontosságú a rutin. Egyetlen győzelemhez is sok kell belőle.

Következik: Törökország