Senki és valaki

Erwin Koeman két hete történő kinevezése óta megy a találgatás: ki lesz a magyar labdarúgó-válogatott holland szövetségi kapitányának segítője?

Hogy az ünnepélyes, Lothar Matthäus „csilivilis” színre lépését idéző bemutatásakor a szakvezető „még nem tudom”-mal felelt az iménti kérdésre, nem meglepő – bár, gondolom én, magára valamit is adó trénernek van elképzelése arról, kire akar támaszkodni, amikor rábólint az ajánlatra. Kézenfekvő lett volna, hogy a Valenciától éppen kirúgott testvérét kéri fel, de mint azóta kiderült, Ronald egyfelől portugáliai víkendházában piheni ki a spanyolországi megpróbáltatásokat, másfelől mégiscsak furán festett volna, ha a családi vállalkozás keretében a futballistaként, majd edzőként is magasabbra jutó öccse rakosgatja a bójákat a tréningek előtt.

Maradtak hát a magyarok. Azt, hogy pályaedzőnek kellenek, szövetségi kapitánynak nem, hagyjuk, noha megérne néhány mondatot, hogy a gyepen Európabajnoki címig, a kispadon – remélhetőleg csak eleddig – semeddig sem jutó Erwin Koeman mennyivel jobb edző, teszem azt, Egervári Sándornál vagy Gellei Imrénél. Szóval a hollandus lelkesen leült tárgyalni, a hírek szerint hol Mészöly Gézával, hol Urbányi Istvánnal találkozott. Máig nem tudni, miért éppen velük. Azért élnénk a gyanúperrel: mert valaki (leg)felülről ezt súgta neki.

Minden tiszteletem (tényleg!) az említett edzőké, ám ha már ez a helyzet, náluk jobb jelölt is akadt volna erre a posztra. Mondjuk Róth Antal, aki korábban négy esztendőn át légióskodott a Feyenoordban, az elmúlt hat évben pedig az U21-es válogatottat irányította. Perfekt holland, úgy ismeri a fiatal labdarúgókat, mint talán senki más, azaz nála jobb segítőt nehezen találna Erwin Koeman.

Aligha a véletlen műve, hogy nem „bukkant rá”. Kisteleki István MLSZ-vezér még arra sem méltatta, hogy a 2008 eleji szakításkor megköszönje munkáját.

A szakvezető mindössze egy telefont kapott a szövetségből: adja le szolgálati autóját és mobilkészülékét. Finoman fogalmazva úgy bántak vele, mint egy utolsó senkivel. Ezután ne csodálkozzunk azon, hogy Erwin Koeman legfeljebb akkor látja Róth Antalt, ha előveszi az 1987-es Feyenoord csapatképét.

Holott van az úgy, hogy a „senki” több, mint a „valaki”.