Sportágváltás félidőben

Csak csóválta a fejét mindenki... Ennyi hibát egész meccsen is ritkán látni, mint a Körmend–Dombóvár párharc második mérkőzésének első félidejében, amelynek mintha az lett volna a jelmondata, hogy „ki tud kevesebbet dobni”. A nagyszünetben azt mutatta a statisztika, hogy a két együttes együttesen 41 százalékkal célzott a vonalról. Siralmas adat...

Az összecsapás felénél vezettek a vendégek, igaz, kétpontos előnyük elhanyagolhatónak tetszett.

Pedig a kezdet korántsem ilyen nyögvenyelős folytatást ígért, legalábbis körmendi szempontból. Csupán egy perc és 41 másodperc telt el a találkozóból, amikor Dzunics Braniszlavnak máris időt kellett kérnie, mert 9–0-ra vezetett a repülőrajtot vevő Polaroid-Lami-Véd. DuJuan Whiley és Michael English, a tolnaiak két kulcsembere egymással pörölt, miközben mesterük magyarázott – felfokozott idegállapotát valamelyest magyarázza, hogy roppant nehéz feladat elé állította a házigazda, mert irányítóként a sokkal magasabb Kenneth Hendersonnal fogatta Krivacsevics Dragoljub.

Az első dombóvári kosár a harmadik perc végén született, és rögtön hármat ért – aminek örömére akkora konfettiesőt zúdított a pályára a vendégtábor, hogy meg kellett állítani a játékot. Szintén a kék-fehérekkel kapcsolatos, hogy az alapszakasz másodikja menet közben váltogatta védekezését, emberfogásról zónára és vissza. A taktikai fegyver bejött: a rossz kezdést követően hamar felzárkózott a DKC, amely a hatodik percre majdnem teljesen eltüntette hátrányát, az első játékrész hajrájában pedig már vezetett is. Miként a pontot alig hozó második negyed nagy részében is, de ennek a periódusnak a borzalmaival nem untatnánk az olvasót, annál is kevésbé, mert a második félidőben végre elkezdtek kosárlabdázni a felek. Ekkor már felvillant a játék szebb oldala is, nem csak a brusztolás: a legnagyobb ováció díját sokáig Jermaine Thomasnak oszthatták volna ki, aki a 26. percben a támadóidő utolsó másodpercében szórt nagyon fontos triplát. Ezzel hosszú idő után némi lélegzethez – ötpontos előnyhöz – jutott a Körmend, amely 11–2-es sorozatot zárt ezzel a kosárral.

Innentől már csak a hazaiak vezettek, a vendégek futottak az eredmény után. Az ok egyértelmű: elkezdtek behullani a félelmetes körmendi triplák. Előbb Trummer Rudolf két hármasával húzott el a pályaválasztó kilenccel, de innen még felállt a vetélytárs, s három gyors duplát követően hárompontos hátrányban már az egyenlítésért támadhatott. Sikertelenül – az új erőre kapó Krivacsevics-gárda ismét ellépett kilenc ponttal, ezúttal Ferencz Csaba két hármasával.

Ő lett a nyerőember: az utolsó percben, amikor négyre jött fel a DKC, majd elügyetlenkedte akcióját, a bedobó ötödik triplája foszlatta szét végleg a vendégreményeket.