Egy amerikai internetes fó rumozó elgondolkodtató körülményre világított rá: az illető szerint a 229 centis embereket nem arra teremtette a Mindenható, hogy élsportolók legyenek, nota bene: a földkerekség legmegerőltetőbb bajnokságában estéről estére teljesítőképességük maximumát nyújtsák. Egy ilyen testet megmozgatni már akkor is heroikus feladat, ha a szóban forgó személy szimplán sétál az utcán, nem pedig önmagához hasonló méretű góliátokkal – például a 216 centis, 147 kilós Shaquille O’Neallel – csap öszsze hivatásszerűen.
Jao szervezete sem bírja a gyűrődést: míg első három NBA-idényében a lehetséges 246 alapszakaszbeli meccsből csupán kettőt mulasztott el, az azt követő háromban 86-ot – többet, mint egy teljes szezon… Jao „kórlapja”
1.) 2005 őszén bal lába nagylábujjában osteomyelitis – magyarul: mérgezéses csontbetegség – fejlődött ki, amely december 18-án műtétet igényelt. Jao 25 mérkőzést volt kénytelen kihagyni, de az évad végére kiváló formába lendült. 2.) Még nem volt vége a 2005–2006-os idénynek, amikor az alapszakasz vége előtt négy fordulóval, a Utah Jazz elleni összecsapáson – április 10-én – újból megsérült az óriás: ezúttal egy csont tört el bal lábában. A gyógyulás fél évet vett igénybe.3.) Jao felépült a 2006– 2007-es évad rajtjára, ám 2006. december 8-án, dobásblokkolás közben eltörött a bal térde. A térdkalácsot megszegecselték, és bár Jao kénytelen volt kihagyni az All Star-meccset – 34 mérkőzésről hiányzott –, 2007. március 4-én újra pályára lépett.4.) A 2007–2008-as idényt kirobbanó formában kezdte, ismét beválasztották a nyugati All Star-csapat kezdő ötösébe, ám 2008. február 26-án bejelentette a klub: Jao bal lábában fáradásos törés alakult ki, a műtét halaszthatatlan. A kínai szezonjának vége, de – ha minden jól megy – játszhat hazája válogatottjában a pekingi olimpián. 
