A Honvéd kihagyja a soros fórt (Fodor Rajmund lövését blokkolják), a Vasasénál Földi László kér időt. Az eredmény? Ugyan a sok adogatás után lejár a kiállítás, ám a medencébe visszatérő Kovács Róbert megtalálja azt a kis rést, amely elég az újabb Vasas-vezetéshez! Lesz-e válasz? Nem, a hazaiak támadása ezúttal elhal a Vasas-védők gyűrűjében, igaz, a túloldalt a vendégek sem járnak előbbre. Utolsó perc, támad a Honvéd: Tóth Mártont kiállítják, Kovács István időt kér, most ott a fór megjátszásnak megbeszélése. De hiába! Játékosai a legfontosabb pillanatban hibáznak, senki sem tud, mer kapura lőni, a passzok pontatlanok, így a Vasashoz kerül a labda. A vendégek kijátsszák az időt, s bár a végén Szivós a zsűrinél három hátralévő másodpercet reklamál (kétségtelen, miután a Honvédhoz kerül a labda, holt időben pereg le néhány másodperc), de szavai nem találnak meghallgatásra. Nem is ezen múlt… A lélegzetelállítóan izgalmas, igaz sok hibával tarkított mérkőzés végén a Vasas örülhet a győzelemnek, a finálénak (ünnepelt is a hangos piros-kék tábor), a Honvéd maximum a főtámogató maradását ünnepelheti. Ahogy mondani szokták: most ez sovány vigasz…
