Légiósok árnyékában
Még 25 éves sincs, de már szinte az eltemetett játékos kategóriájába tartozik Tatai Péter, az MKB Veszprém egykori (!) válogatott kapusa, aki légióstársai – korábban a horvát Vlado Sola, másfél éve a szerb Dejan Perics – mögött az örök második szerepkörét tölti be.
A PLER elleni elődöntő harmadik felvonásán viszont Perics pihenőt kapott Mocsai Lajostól a szombati, Schaffhasuen elleni KEK-elődöntő visszavágója előtt. Tatai pedig életjeleket mutatott, 26 lövést hárított, 23 gólt kapott csupán, vagyis ötven százalék fölé tornázta hatásfokát, ami bőven megüti a nemzetközi mércét is.
„Mindenki ki lett volna éhezve a helyemben a játéklehetőségre –
mondta Tatai Péter, akit arról kérdeztünk, a PLER elleni előtt melyik volt a legutóbbi nagy meccse. – A legutóbbi? Én sem nagyon emlékszem, talán tavaly Szegeden a bajnoki döntő negyedik mérkőzése. Az első félidőben beállhattam, nyolc gól volt a különbség, sikerült faragni belőle, de kikaptunk.”
Tatai veszprémi sorsra nem egyedi, Magyarországon nevelődő kapusaink vagy nagycsapataink kispadján ücsörögnek, vagy kiscsapataink kapujában ácsorognak. Talán csak a Gummersbachban védő Fazekas Nándor a kivétel, aki 2004-ben külföldi szerződéssel tudott kilépni a korábbi szerb válogatott Sterbik Árpád árnyékából. A többiekről szinte azt sem tudjuk, milyenek lehetnének. Ők sem. Pedig ez a magyar válogatott(ságuk) szempontjából sem mindegy.
„Nem tudom, mennyi van bennem, hiszen sosem védhettem még többször egyhuzamban mérkőzéseken – folytatta Tatai Péter. – Mikler Rolandnak és nekem is legalább két-három éves válogatottbeli rutint kellene szereznünk, hogy igazán nagy meccseken is tudjunk segíteni. De van egy csapatunk a világversenyekre, máshol pedig gyakorlatilag Bválogatottal lépünk fel. Én úgy három évig nem is találkoztam Nagy Lacival, miközben mindketten kerettagok voltunk. Pedig Fazekas mellé, ha egyszer Puljezevics lemondja a válogatottságot, szükség lenne tapasztalt kapusra. Tavaly a vébé után elmondtam a panaszomat a szövetségi kapitánynak, persze most már én sem magamat válogatnám be, hiszen klubszinten is alig jutok szóhoz.”
Szombaton 16 órától megint Dejan Perics áll majd az MKB Veszprém kapujában, és a svájci gárda ellen is várhatóan világklasszis produkciót nyújt. Tatai számára újabb várakozási időszak kezdődik?
