Megdobogtatták a szurkolók szívét

Ez volt összességében a simább meccs, még ha az eredmény mást is mutat. A házigazda ugyanis rosszul játszva is viszonylag könnyedén verte meg a tartalékos székesfehérváriakat.

Egymásnak estek a csapatok, de sajnos az elején olyannyira kidomborodott a sportág kevésbé látványos küzdő jellege, hogy csak a harmadik percben született meg az első kosár Kálmán László révén. Az első pillanattól látszott, hogy az összes résztvevő közül ő akarja a legjobban a Magyar Kupa-diadalt, jóllehet csapattársaiból sem hiányzott az ambíció.

Aztán az első negyed pontosan úgy alakult, ahogy mindenki várta, beleértve talán még a bet e g Bencze Zoltán nélkül kiálló fehérváriakat is: simán elhúzott a Falco, pontgyárosa pedig futószalagon termelte a kosarakat. Túl simán alakult minden, a semleges néző meg a vetélytárs azt várta, mikor kerül porszem a hazaiak gépezetébe. S lám, került… Az amerikai Cory Bradford jóvoltából, aki versenyre kelt az első kisszünetig 11 egységig jutó Kálmánnal a kosárszórásban – igaz, rengeteg rádobásból kapirgálta össze a maga termését. Váratlanul visszaesett a vendéglátó, és az Albacomp élt a lehetőséggel: visszaküzdötte magát 12 pontról ötre.

De a java csak a fordulás után következett: olyannyira megszaladt a kék-fehéreknek, hogy kevesebb mint három perc alatt egyenlítettek. Nem hitt a szemének az Arena Savaria közönsége: az Albacomp többször is leindította a saját csarnokában sokkal esélyesebbnek számító Falcót, és végül Simon Balázs duplájával érte utol túlzottan magabiztos riválisát. Hiába kért időt Szrecsko Szekulovics, a megpróbáltatásoknak még nem volt végük, ugyanis nem kis meglepetésre a vezetést is átvették a székesfehérváriak – ebben az időszakban háromszor is. Kétszer Edwin Draughan egyenlített, aztán a szintén amerikai Jara Rubin Doyne triplájával visszavették az előnyt a sárga-feketék – végérvényesen.

A kevés minőségi játékost felvonultató albacomposok eddig bírták szuflával, innentől kezdve szinte kizárólag a második félidőre nagyot javuló másik amerikai légiós, Chad McClendon talált be közülük, miközben a túloldalon elsősorban Doyne vezérletével kilábalt a hullámvölgyből a rendező gárda. A hajrában a hazai mester pályára küldhette a sípcsonttöréséből felépülő Pankár Tibort, akit valósággal beköveteltek a pályára a szurkolók.

Aztán villámgyorsan elmentek haza, mert a lényeg csak szombaton következik – immár a közszolgálati televízió kamerái kereszttüzében, negyed négytől.